Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) jó tíz évvel ezelőtt publikált egy kutatási összefoglalót, amelyben áttekintette az egyes európai nagyrégiókban várható jelenségeket és változásokat, amennyiben az általános felmelegedés hasonló, vagy nagyobb intenzitással folytatódik. Közép-Kelet Európát illetően a következőket prognosztizálták: gyakoribb hőmérsékleti szélsőségek, csökkenő nyári csapadék, gyakoribb téli árvizek, magasabb vízhőfokok, ingadozóbb termésátlagok és az erdőségek életkörülményeinek romlása. Ez alapján tényleges a veszély?
Feltűnően korábbra tolódtak a szüreti időpontok; a megszokottnál magasabb az alkoholtartalom és mellette gyakran maradék cukor van az újborokban; „szokatlan” lesz a mustokban és a borokban a savösszetétel – technológiai (pl. stabilizálási nehézségekkel) és érzékszervi hátrányokkal; a szőlőt érő stressz miatt (hőségnapok, vízforgalmi gondok stb.) tápanyaghiányossá válik az erjedés előtt az alapanyag. A jelenségsorozat, ahogy azt az említett angol vagy lengyel példa is mutatja, az egyes, jelenlegi szőlő- és bortermelő országok eddig elismert szerepét, pozícióit alaposan átrendezheti, az ágazat országos stratégiájának újragondolására kényszerítheti. Gondoljunk bele például egy délolasz termelő helyzetébe, aki Pugliában működik (öt éve beszélgettünk vele). Körzetükben megjelentek az elsivatagosodás jelei, s egyes hagyományos, évszázadok óta bevált autochton szőlőfajták szerepe bizonytalanná vált.
Mindez természetesen nemcsak szakmai, hanem kőkemény piaci, kereskedelmi kérdés is, hiszen szőlőültetvényeket minimum 30-50 évre telepítenek, másrészt nagynevű szőlőfajtákat leváltani, a jól ismert és kedvelt borok helyett új szereplőket a piacra bevezetni horribilis beruházásokat igényel. Könnyen belátható, hogy kulcskérdés a szőlőfajták megválasztása, erényeik és gyengeségeik mérlegelése, elsősorban a megbízható termelhetőség és az eladhatóság szempontjából.
A borászati technológia szerencsére azért már ma is nyújt olyan megoldási lehetőségeket, amelyek segítségével a szüreti és szőlőfeldolgozási-erjesztési tevékenység során, bár a klímaváltozás okozta, fent leírt alapproblémákat meg nem szünteti, de azok negatív, borösszetételre, borharmóniára, kezelhetőségre gyakorló hatásait jelentősen mérsékelheti. Elsőnek itt van rögtön a szüret, illetve annak időpontja, valamint technikai megvalósítása.
(Pásti György)
A szerző cikkét a Bor és Piac magazin 2023/4. lapszámában olvashatják, amit megrendelhetnek a borespiac.hu honlapon, vagy megtalálják az újságárusoknál.
Lepje meg szeretteit a közelgő ünnepekre előfizetéssel, az átadható vouchert elektronikusan megküldjük Önnek!
