A Magyar Bor Akadémia nyilvánosságra hozta, hogy kik kerültek be az idei Év Bortermelője választás legjobb 5 helyezettjeinek körébe. A tavalyi évben Figula Mihály, balatonfüredi borász nyerte el ezt a – magyar borászok Kossuth-díjaként is emlegetett – elismerő címet. A tavalyi legjobb öt mezőnye idén csupán annyiban módosult, hogy Figula Mihály helyére ifj. Szepsy István került be a legjobbak közé. Így az Év Bortermelője Magyarországon cím idén a Günzer Tamás, Lamport József, Liptai Zsolt, Ifj. Szepsy István, Vesztergombi Csaba alkotta ötösből fog kikerülni.
Az „ÉV BORTERMELŐJE MAGYARORSZÁGON” kitüntető cím a díjazott bortermelő több éven át tartó, kiemelkedő teljesítményéért, borainak állandó kiváló minőségéért, azok hazai és külföldi sikereiért adományozható. Ez tehát a magyar borászok által elnyerhető legrangosabb hazai kitüntetés. A díjat Év Bortermelője elnevezéssel 1991-ben adták át először azzal a szándékkal, hogy elismerje egy hazai borász kimagasló szakmai teljesítményét, többéves munkáját. Mostanra sokkal nagyobb a verseny. Az állandó kiváló minőségen kívül számítanak a borversenyen elért eredmények, a marketing, a külcsín és a belbecs, a szerethetőség, a borászat iránt keltetett szimpátia és nem utolsó sorban a borász személye.
Az éves kihirdetést kétkörös szavazás előzi meg. Az első fordulóban az Akadémia összegyűjti a saját tagjai, az ágazat elismert, tekintélyes személyiségei, országos jelentőségű szakmai szervezetei, a vendéglátás és gasztronómia valamint a szaksajtó részérő az Év bortermelője személyére érkező ajánlásokat, illetve az elmúlt évek Év Bortermelői közös jelöltjét. Így egy jelöltet „Az Év Bortermelője Magyarországon” címet korábban elnyert bortermelők, négy további személyt pedig az MBA által felkért szakmai kör jelöl. Most a Magyar Bor Akadémia honlapján közzétette az idei jelöltek névsorát, akik november 25.-én, a Borest a Bor Akadémián rendezvény keretein belül fognak személyesen is bemutatkozni.
Most tehát kiderült, kik kerültek a legjobb 5 közé, ők névsor szerint a következő elismert borászok:
Günzer Tamás (Villányi borvidék)
Günzer Tamás családi tulajdonban lévő területein 2007-től gazdálkodik mintegy 44 ha szőlőterületen, míg további 10-12 ha.-ról vásárolják a termést. Birtokai elsősorban az Ördögárokban, Jammertálban, Csillagvölgyben, továbbá a nagyharsányi Dobogó, Kenderföld, Várerdő, a nagytótfalusi Völgyi, a kisharsányi Hosszúhát dűlőben vannak. Kedvence az Ördögárok dűlő, itt is a cukorbeépülés szempontjából a délutáni napfényt tartja a legfontosabbnak, ami megjelenik a mustfokban, hiszen itt szinte feketére, mézédesre érnek a szőlők. Kihívásnak találja, hogy beerdősödött területeket hódítson vissza a szőlőkultúra számára. Ilyen volt az Ördögárok-projekt, és most ugyanez a helyzet a Hosszúhát dűlőben is Kisharsányban.
Lamport József (Egri borvidék)
A Kertészeti Egyetem elvégzése után a Törleynél dolgozott az ország minden szegletében termett vörösborokkal. Ő az egykori és a mai bikavérek közötti különbség lényegét ugyanabban a szemléletbeli különbségben látja, ami a többi minőségi vörösbornál is megfigyelhető: a terméskorlátozás, a magas minőségű, érett alapanyag szüretelése, majd a pincében a technológiai fegyelem. 2004 óta dolgozik a Thummerer Pincészetnél, azonban a szakma iránti szeretete már egészen gyermekkora óta jelen van, hiszen édesanyja példáját követve egyenes út vezetett számára a borászat felé. Az Egri Bikavér fehér párjának, az Egri Csillagnak a megalkotási folyamatából is kivette részét, valamint szakmai elkötelezettségét bizonyítja az a számos hazai és nemzetközi elismerés, melyhez hozzásegítette szakértelmével a borászatot.
Liptai Zsolt (Pannonhalmi borvidék)
„Azon szerencsések közé tartozom, akik örömüket lelik a munkában. Szinte flow-élményt ad, amikor a folyamatok végén összeáll a kép. A díjak is szereznek örömöt, de a legnagyobb boldogság mégis az, amikor bontok egy üveget, s látom a vendégek arcán: ez igen, ez a bor bejön nekik, azt sikerült a palackba tölteni, ami igazán az „Ő világuk”! A borászmunkáról sokakban romantikus kép él, amikor megkérdeznek, ezt árnyalom. Az is a munka része, amikor januári hidegben metszeni kell a szőlőt, vagy bokáig érő sárban kötözünk. Az ültetvényeken szeretek a legjobban lenni. Emellett a szőlőfeldolgozás, a borkészítés legkézzelfoghatóbb része az, ami fizikai nehézsége ellenére feltöltődést tud adni. A Pannonhalmi Főapátság pincészetének ügyvezetését az élet hozta. Ez is a munka fontos része, ezt is meg kell csinálni” – így vall hivatástudatáról a Pannonhalmi Főapátsági Pincészet főborásza.
Ifj. Szepsy István (Tokaji borvidék)
„Ebben a változó világban fontos, hogy meg tudjunk újulni, és a megújulást mindig úgy kell tervezni, hogy ugyanezekben a pincékben, ugyanezeken a szőlőhegyeken, ugyanezekkel a szőlőfajtákkal mégis speciálisabban kell elkészíteni azt, ami már több száz éve készül a borvidéken. A magasabb értékek kiemelése, ami termőhelyhez köthető, vagy a fajta speciális bemutatása az, ami elsősorban ahhoz vezetett, hogy a szakma felfigyelt a márkánkra” – mondja a megújulás lehetőségeiről Ifjabb Szepsy István. Édesapja, Szepsy István 2001-ben nyerte el az Év Bortermelője címet, míg 2020-ban az Életműdíjat. A kettőjük által irányított családi borászat, a Szepsy Pincészet Firenzében, megkapta a 2022 Golden Vines® Best Fine Wine Producer in Europe díjat, azaz Európa legjobb pincészetének választották. Idén pedig a Word’s Best Wineyards – a világ legjobb szőlőültetvényei nevű rangos versenyen, melyben a világ 100 legjobb bortermelőjének listáját állapítják meg, a Szepsy Pincészet az igen előkelő 35. helyre került. A Szepsy Pincészet idén szeptemberben a Magyar Sommelier Szövetség Par Excellence díját vehette át Bortermelő kategóriában.
Vesztergombi Csaba (Szekszárdi borvidék)
„Szerintem a Kerékhegynél jobb, komolyabb terület nincs Szekszárdon. Persze mindenki a magáét dicséri, de azt gondolom, hogy a Kerékhegy Szekszárd szíve. Szinte akármelyik völgyön indulunk el felfelé, az mind ide vezet. Jöhetünk az Iván-völgyből, Hidaspetréről, vagy a város felől a Porkoláb-völgy felől, itt kötünk ki. Olyan ez, mint a szívcsakra, ami úgy hálózza be a környezetét, mint a szívből kiágazó vérerek. Egy gyönyörű fennsík, nem meredek fekvés, ahol egyébként a borvidék legmagasabb pontja is található. Itt mindig mozog a levegő, ezért az itteni szőlő sokkal kevésbé fogékony a betegségekre. Cukorfokban is 1-2 fokkal magasabb az átlagosnál az innen szüretelt szőlő, köszönhetően a borvidéki átlagnál lényegesen több napfényes órának.” – tartja a második generációs borász, akinek édesapja, Vesztergombi Ferenc 1993-ban, harmadikként nyertze el az Év Bortermelője díjat.
A Magyar Bor Akadémia tagjai a Borest a Bor Akadémián rendezvényen tapasztaltak alapján szavaz majd az idei befutóra az öt közül, melynek eredményhirdetésére december 6-án fog sor kerülni.
(DT)
