A nemrégiben lezajlott Borkonferencia kerekasztal beszélgetése akár nemzeti egyeztetésre is alkalmas lehetne – ha nem hangzott volna el benne annyi érv, indok és párbeszéd – akkora társadalmi réteget érint, és olyan markáns állásfoglalásokat hordoz. A borászok mellett a közlekedésbiztonság, a jogi nézőpont, a közlekedésbiztonság és a végrehajtói hatalom is képviseltette magát az érzelmek és a tárgyilagosság hullámain hasító beszélgetésen.
A hatályos magyar büntetőtörvénykönyv szerint, aki ittas állapotban közúton gépi meghajtású járművet vezet, vétséget követ el. Ittas állapot a 0,50 gramm/liternél magasabb véralkohol szint során valósul meg, ez alatti értéket illetően a járművezetés személyi feltételeinek megszegéséért kaphatunk közigazgatási – szabálysértési – bírságot, hiszen „járművet az vezethet, aki szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol” (KRESZ).
Bock József és Varga Péter neves borkészítők és pincetulajdonosok azt a kérést fogalmazták meg a jogalkotók felé, hogy a fejlett európai és amerikai államok mintájára lazítsanak a vonatkozó, meglátásuk szerint túlságosan is szigorú jogi szabályozáson. Érveikben szerepelt a magyar borkultúra védelme, a jótékony élettani hatású borfogyasztás támogatása, illetve a csökkenő borfogyasztás ellensúlyozása is. Bock József a kérdés társadalomlélektani vetületét is kihangsúlyozta, azaz a bizalom megelőlegezését, megteremtését a magyar emberek számára, akik felelős egyénekként képesek viselkedni egy a jelenleginél engedékenyebb megközelítésben is. – Hasonló mértékű felelősségvállalás igénye a bortermelés versenypiaci vonatkozásaiban a konferencia során nem került szóba.
Óberling József ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztályának vezetője, a tűréshatár hiányára – azaz a zéró toleranciára – vonatkozó felvetésekre elmondta, hogy az önmérséklet vagy a hibahatár lehetőségének eszközei abban a formában léteznek, hogy 0,5 gramm/liter érték alatt nem vonnak senkit büntetőeljárás alá. Nyilván ez megvalósulásában nem azonos a fejlett országok gyakorlataival, ám ha ott a megengedett szint alatti értékkel balesetbe keveredik, akkor igen komoly elmarasztalásban lesz része. Az éremnek tehát itt is két oldala van, a magyar gyakorlat a megelőzésre fekteti a hangsúlyt.
Knezsik István, az Autós Nagykoalíció elnöke kiemelte, hogy a biztonság a legfontosabb kérdés a témában. Egy gépjárműre nyugodtan tekinthetünk fegyverként, amivel könnyen el lehet venni mások életét, és nem érdemes ennek esélyét a leghalványabb mértékben sem növelni. Még szándék nélkül is előfordulhat, hogy valakit halálra gázolnak, de hogyan dolgozható fel el egy olyan lelki teher súlya, amikor nem mondható el, hogy valaki mindent megtett azért, hogy egy maradandó sérüléssel vagy halálesettel járó balesetet elkerüljön. Szóba hozta továbbá a családi minták továbbélését a vezetésben, aminek tanulsága szerint sorsdöntő lehet, hogy a családunk felnövekvő nemzedékeinek milyen példát mutatunk (ebben is)!
Dr. Bátki Pál ügyvéd, közlekedési szakjogász a jelenleg hatályos jogi szabályozás méltányossá tételére fogalmazott meg fontos követelményeket, az enyhítés evidens kérdésén túl. Rávilágított, hogy mennyivel súlyosabb probléma Magyarországon a megfelelő jogorvoslati lehetőség hiánya a vezetői engedély elvétele esetén, mint a közúti vezetés tilalma alkoholos befolyásoltság estén. Az ittas vezetés miatt bevont jogosítvány szerencsés esetben is öt hónap – fél év múlva kerül a bíróság elé, addig semmiféle jogorvoslati lehetőség nem áll rendelkezésünkre, vagyis ennyi ideig a vezetői engedélyeken csupán ülnek. Eme jogbiztonsági kihívásra adható egyik válasz a gyorsított eljárás, amely során 72 órán belül egy bíró elé kerülne az ügy, aki ítélkezne az engedély sorsáról a hátralevő ügymenet idejére. Ám úgy tűnik, a borbarátok szívesebben lennének jogkövető állampolgárok, mint jogbiztonságban élő szabálysértők vagy bűnelkövetők. Mi lesz vajon a döntéshozók válasza ezekre a társadalmi problémákra?
Tudósított és fényképezett: Hajdu Ferenc
A társadalmi felelősségvállalás érdekében a cikk terjeszthető, felhasználható a szerző megjelölésével.