A „Magyarország legszebb szőlőbirtoka” verseny a Bor és Piac szakmai magazin, illetve Dr. Szakács László kiadóigazgató és Bozzai Zsófia főszerkesztő kezdeményezésére indult el 2012-ben. A jubileumi, tizedik verseny kiírás győzteseit 2021. szeptember 16-án hirdették ki, amikor is első alkalommal alakult ki holtverseny, pontosabban megosztott első helyezés az egyik kategóriában.
A verseny kezdetén még nem voltak külön mezőnyök a birtok méretét tekintve, a hármas tagoltságra 2015-től került sor. A verseny bírálati szempontjait illetően a szervezők fontosnak tartották azok tárgyilagossá tételét, és ennek érdekében 6 témakör szerint osztják ki a vonatkozó pontszámokat, a következők szerint: A 6 témakör az ültetvény, pince, borturizmus, harmónia, ezek 20 pontos halmazok tíz-tíz szemponttal, illetve a borok és a kommunikáció 10 pontosak, öt-öt szemponttal. Ezen belül, az egyes bírálati szempontoknál három fokozatot kölönböztetnek meg, amit 2, 1 vagy 0 ponttal minősíthetnek. Például az ültetvény értékelésénél az első szempont az erózió mértéke, ami ha nincsen, az 2 pontot ér, kisebb átfolyások esetén 1 pont, barázdás eróziós nyomok esetén pedig 0 pont jár. Ugyanígy a zöldmunkák minősége lehet rendszeres (2 pont), esetleges (1 pont), vagy elhanyagolt (0 pont). Az bemutatott első és tizedik szempont között szerepel a fajtaszerkezet, a felszíni vizek elvezetése, a gyomok irtása, a művelésmód, a rézsűk fenntartása, a sorközök borítottsága, a soralja gyomossága és a támrendszer kérdésköre is. Tehát egy igen összetett, tankönyvi alaposságú megfigyelési- és értékelési rendszerrel kell számolnia a nevező szőlőbirtokoknak. A rangsort a kapott (az elért) pontszámok alapján állapítják meg.
A kis-, közép- és nagybirtok kategóriák bevezetésével még sportszerűbbé vált az értékelés, és így három győztes is színre léphet a verseny során – sőt a tavalyi versenyen egál miatt négy. Fontos azonban akár a közönségnek, akár a birtokoknak tudni, hogy ha valaki „csak” a harmadik helyezést érte el, az is kiváló teljesítmény, hiszen majd’ százötven birtok közül lett ő a harmadik. Ráadásul a következő évben ismét előtte áll a lehetőség a győzelemre, különösen, hogy a nyertes a következő öt évben nem nevezhet a versenyre.
De miért éri meg akár több éven keresztül is kitartóan csinosítani birtokunkat és indulni Magyarország legszebb szőlőbirtoka címért? Mert az esemény során rengeteg médiamegjelenéshez jut az ember, s a látogatásoknak is nagy a médiavisszhangja, hiszen csak a szavazataikat leadók száma közel tízezer fő. Emellett az indulók hasznos visszajelzést is kapnak birtokuk állapotáról, megjelenéséről. Természetesen nem mellékes kitől kapják azt, azaz hogy kik pontozzák lelkes munkájukat. Nem mások teszik ezt mint a szőlészet, borászat elismert szakemberei – egyetemi oktatók, tanszékvezetők, szakírók, művészek: Prof. Dr. Bisztray György Dénes, Bozzai Zsófia, Dr. Csemez Attila, Dékány Tibor, Nyitrainé Dr. Sárdy Diána, Dr. Pásti György , Dr. Szakács László. Továbbá a megelőző év győztes birtokainak egy-egy delegáltja szintén részt vesz a bíráló bizottság munkájában.
A kérdés, hogy a szőlőt csupán termesztő, bort nem készítő birtokok hogyan viszonyuljanak ehhez a megmérettetéshez, bor, pince és borturizmus híján. Nekik vajon a feldolgzó(k) által elkészített borokat, azok pincéit beszámítják a pontosztók? Illetve fordítva, ha egy pincészet máshonnan vásárolja a szőlőt, vagy annak egy bizonyos részét, nevezhet-e a Magyarország legszebb szőlőbirtoka címre? Egy biztos, hogy ez a kiváló kezdeményezés töretlen népszerűségnek örvend a szakmai közöség körében, a termelőket pedig folytonos lehetőséggel és testi-szellemi kihívásokkal látja el.
(Hajdu Ferenc)
Magyarország Legszebb Szőlőbirtoka Pályázat támogatója a
