A garamkövesdi Geönczeöl Pince tulajdonosát, Geönczeöl Attilát kérdeztük meg a DunaVin Nyári Borünnep folyományairól és a régiós együttműködés távlatairól.
Milyen eredményekkel zárult a DUNAVIN számodra és a helyi borászok számára?
Úgy mondanám, kicsit közelebb került egymáshoz a Duna két oldala: a folyó szemközti oldalának borászaiként jobban megismertük egymást, bemutattuk a régió borvidékeit mindkét ország részéről. A kommunikáció is jól sikerült, a sajtó számos helyre eljuttatta a hírünket, hirdetések jelentek meg, illeve egy részletesebb leírás a magyarországi és ugyanígy az itteni borvidékről, magyarul elsősorban a Bor és Piac lapjain, szlovákul pedig a Vinotéka és más magazinok hasábjain. Az Egyetem (MATE) készített több tanulmányt, illetve piackutatást, amiben mi is részt vettünk. Ezek mind kézzelfogható eredmények, aminek reményeink szerint lesz folytatása. Mi a magunk részéről, itt az északi oldalon, a neszmélyiekkel tervezünk egy-két közös rendezvényt tető alá hozni.
Milyen együttműködés tudsz még elképzelni a Duna két oldalán lévő borászok, fogyasztók között?
Ez egy turisztikailag viszonylag kiaknázatlan régió, bár meg kell hagyni, egyre jobban fejlődik. Mind a két oldalnak megvannak a maga előnyei, szépségei, és a legfontosabb, hogy mind a két oldalon vannak borászatok is. Ezeket az értékeket össze lehetne kötni, és akár közös ajánlatokat, programokat, borutakat kínálni. Például a két híd között (a komáromi és a párkányi) vannak kompjáratok is, tehát egy neszmélyi kóstoló, ami átmegy a Dunán, vagy egy itteni kóstoló fordított irányba, remek programlehetőség lenne.
Szakmai tekintetben mit gondolsz az együttműködés lehetőségeiről?
Az imént elmondottak szakmai kóstolókat is jelenthetnek. Azt azért figyelembe kell venni, hogy eléggé eltérők a két oldal borkészítési módszerei, kialakított infrastruktúrája. Neszmélyen leginkább reduktív technológiát használnak, úgymond “nagyüzemi technológiát”, még a kis borászatok is. Itt a Dél-Szlovákiai borvidéken pedig nagyon elterjedtek a natúr borok, az organikus borok, a kézműves jellegű borkészítés. Természetesen mindkét oldalon megtalálható a másik part fő irányvonalát képviselő pincészet is, így azért mindig van kapcsolódás szakmai tekintetben. De akár pont ez a különbözőség is – a tankönyvi és a kézi, műhely jellegű borkészítés eltérő jelenléte – adhat ösztönző erőt a közös szakmai programok irányába, ötleteket a régiós jellegű kereskedés vagy marketingcélok kialakítására.
(írta: Hajdu Ferenc
fotó: Pálinkás Eszter – 3 folyó völgye)