Létrehozták a Vasi-Hegyhát Natúrparkot

Budapest, 2021. augusztus 16. Kovács István, a Hegypásztor Kör elnöke (b) és Nagy István agrárminiszter aláírja a Vasi-Hegyhát Natúrpark alapító okiratát a Kárpát-medencei natúrparki találkozón a Mezõgazdasági Múzeum és Könyvtár dísztermében 2021. augusztus 16-án. MTI/Máthé Zoltán

Létrehozták a szőlőhegyekre mint kiemelt tájértékekre szerveződő Vasi-Hegyhát Natúrparkot – jelentette be az agrárminiszter.

A tárca megkötötte az együttműködési megállapodást a 17. natúrpark munkaszervezetével – mondta Nagy István.

Magyarország területének mintegy tíz százalékát teszik ki a natúrparkok, amelyek elősegítik a fenntartható és értékőrző tájhasználatot, népszerűsítik a tájra jellemző helyi termékeket és szolgáltatásokat – tette hozzá.

A miniszter közölte: a natúrparkok elősegítik a fenntartható ökoturizmus terjedését, hozzájárulnak a természeti és kulturális értékek, hagyományok megismeréséhez és megőrzéséhez, valamint foglalkoznak a környezeti neveléssel és szemléletformálással is.

Magyarországon 2004 óta léteznek natúrparkok, eleinte szabályozások és támogatások nélkül működtek, majd 2014-ben a felelős tárca – az Agrárminisztérium elődje – a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a Magyar Natúrpark Szövetség négyoldalú megállapodása lendített a folyamatokon – tette hozzá.

Nagy István kiemelte, hogy megalkották a natúrparki cím odaítélésével és visszavonásával kapcsolatos részletszabályokat rögzítő miniszteri rendeletet, amely lehetővé teszi, hogy a natúrpark név rangot is jelentsen. A rendelet szerint a natúrparkok kötelesek éves szakmai beszámolót készíteni, működési költségeikhez, rendezvényeikhez támogatásokat kaphatnak.

„A Kárpát-medence olyan földrajzi és néprajzi egység, amelyet az országhatárok sem tagolhatnak önálló részekre. Éppen ezért örvendetes és támogatandó, hogy nemcsak hazánkban, hanem határainkon túl is létesülnek natúrparkok” – mutatott rá.

V. Németh Zsolt, a kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos arról szólt, hogy a natúrparki címet elnyerő vidék az ehhez szükséges pilléreknek – így többek között a természetvédelem, a turizmus fellendítése, a gazdaság fejlesztése és az identitás megerősítése – mind megfelel.

Pető Péter, a Magyar Natúrpark Szövetség elnöke elmondta, hogy az országban 17 natúrpark működik, s ez 325 települést érint.

Estók János, a Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár főigazgatója azt hangsúlyozta, hogy az 1896-ban alapított múzeum szinte szimbolizálja a Kárpát-medence vízrajzi, természetföldrajzi egységét, s ezáltal méltó helyszíne az első alkalommal rendezett natúrparki találkozónak.

A Magyar Natúrpark Szövetség legfőbb célkitűzése a magyar vidék természeti, tájképi és kulturális értékeinek megőrzése, bemutatása és gyarapítása.

(Forrás: MTI, fotó: Máthé Zoltán)