A Szent István Egyetem jogutódja a 2021. február 1-jén megalakult Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem. Ezzel egyidőben az Egyetemhez csatlakozott a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ 11 kutatóintézete és gazdasági társaságai, valamint a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Karcagi Kutatóintézete. Mivel az Egyetem alapítványi fenntartásba került, így a jövőben megjelenik a piaci szemlélet, és egy fenntartható intézmény létrehozása a cél. A Budai Campus főigazgatójával, Nyitrainé Dr. Sárdy Dianával beszélgettünk.
A MATE nemcsak oktatási intézmény, hanem tudományos, gyakorlati és innovációs központ. Hogyan érinti az átalakulás a szőlész-borász képzést?
Jelentősen érinti, hiszen nagy előnyünk származik az egyesülésből. Újabb lehetőségek nyíltak meg előttünk, ugyanis az előző időszakban mindig is hiányossága volt a képzésnek, hogy a gyakorlati oktatást nem minden esetben tudtuk úgy megoldani, ahogy szerettük volna. Ugyanakkor mindig is szorosan együttműködtünk a Soós István Borászati Szakközépiskolával, amely biztosította számunkra a szakmai gyakorlati helyet. A vállalatokkal, pincészetekkel, borgazdaságokkal és üzemekkel is nagyon szoros volt eddig is az együttműködésünk, meg tudtuk oldani a gyakorlati feladatokat. Külön lehetőség számunkra, hogy a volt Badacsonyi és a Kecskeméti Kutatóállomás, valamint a gyöngyösi és keszthelyi képzési hely összes szőlőterülete és pincészete is idekerült hozzánk. Így létrejött a szükséges infrastruktúra ahhoz, hogy még jobban elmélyítsük az oktatást, még több gyakorlati órát tudjunk tartani. Ez természetesen nemcsak a képzésekben jelenik meg, hanem a különböző kutatásokban, szakdolgozatok, diplomamunkák és TDK-dolgozatok terén is.
Most, hogy alapítványi fenntartású lett az egyetem, milyen módon kerültek előtérbe a piaci szempontok? Miben változott az oktatás szemlélete?
Az Intézet szempontjából első körben arra kell koncentrálnunk, hogy minél több pályázatot és saját bevételt hozzunk be. Ezeket részben szaktanácsadási, részben kutatási megbízási szerződésekből tervezzük teljesíteni, és természetesen a K+F+I területén megjelenő pályázatokból. Továbbá fontos pillért képeznek a később megjelenő GINOP és VINOP pályázatok, valamint a nemzetközi szintű együttműködések a különböző egyetemekkel és kutatóintézetekkel.
Korábban problematikus terület volt a megfelelő hallgatói létszám elérése. Ezt is tudják növelni az összevonással?
Igen nagy előny az intézetnek, hogy aki Keszthelyre vagy Gyöngyösre iratkozik be, az is a mi intézetünk hallgatója lesz. Bízom benne, hogy egyre több hallgató jelentkezik majd minden képzésünkre.
Mi az, amit érdemes a Covid alatti átalakulásból megőrizni?
Első körben az biztos, hogy a személyes jelenléttel történő oktatásnál nincs hatékonyabb. Egy előadást, egy szemináriumot lehet az online óratartással pótolni, a személyes kontaktus azonban elengedhetetlen egy jó oktatáshoz. A távolságok megszüntetésére viszont alkalmas az online oktatás. Pont ilyen távoktatásban, vagy a határon túli képzésben érdemes ezt alkalmazni a jövőben. Ennek az alapja természetesen az, hogy egységes tantervet kell készíteni. Ez sokkal hatékonyabb és jóval költségkímélőbb is. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy a gyakorlatokat személyes jelenléttel oldjuk meg, illetve a személyes konzultáció is fontos egy előadássorozaton belül, ha mondjuk távoktatásról beszélünk. Határon túli képzés esetében az oktatónak mégiscsak el kellene utaznia Zentára vagy Révkomáromba, és ha az előadás online is van, a gyakorlat az teljesen más. A részletek még kidolgozás alatt állnak, hiszen ez egyetemi koncepció és az egyetemi, rektori vezetéstől függ. A digitális átalakulással kapcsolatban én is úgy látom, hogy van benne ráció és lehetőség, amit a szőlész-borász képzésen belül meg lehet oldani. Azt már nagyon várjuk, hogy vége legyen ennek a teljes egészében online oktatásnak, mert érezzük annak a hátrányát, hogy nem jön be a hallgató, nem tudunk vele úgy beszélni, konzultálni, mint régen. Nem tud rendesen beülni a gyakorlatra, tömbösítve kapja a gyakorlati órákat.
A teljes interjú a Bor és Piac magazin 2021/1. lapszámában olvasható!
Fotó. Bozzai Attila