A pandémiás világhelyzet, a gyülekezési tilalom miatt az idén jórészt elmaradtak a Vince napi országos rendezvények, ünnepségek. Ha a normálisnál jóval szerényebb körülmények között is, de azért idén is sor került a megszokott fővárosi ünnepségre a Gellért hegy lábánál Szent Vince napján.
Vince azt jelenti: győzedelmes. Szent Vincét a sötétség legyőzőjeként tisztelik, ő az, aki előkészíti a lassan közeledő tavasz útját. Vince a latin vinum (bor) szóval való rokon hangzása miatt a szőlészek szentje lett. Ahogy Szepsy István mondta egy Vince-napi megemlékezésen korábban: „Isten követése egy borász részére azt jelenti, hogy felfedezni, a Teremtő mennyi izgalmas réteget rejtett el a termőtalajban ahhoz, hogy a szőlő, a bor minősége minél szebb legyen.”
Mi borkedvelők január 22-ét elsősorban azért szeretjük, mert a borászok védőszentjére emlékezhetünk, a lemetszett vesszőket rügyeztetve következtethetünk az idei termésre, ami egyúttal alkalmat ad egy kis pincelátogatásra, az újborok kóstolgatására, meg a jó remény nevében némi koccintásokra is. Ráadásul ez a nap egyben a Magyar Kultúra Napja is, ami a Vince-napi összejövetelek fényét még csillogóbbá teszi. Idén a sok kellemes ünneplési alkalom mellé társult még egy furcsa évforduló is, mivel pontosan egy éve észlelték Vuhanban az első koronavírus-megbetegedéseket, aminek ódiumát ez alkalommal viselnünk kellett. Vagyis a megemlékezésre nagyon szűk keretek között került sor, mindenki maszkot viselt, és tartottuk a másfél-, kétméteres védőtávolságot.
A katolikus egyház részéről Huszti Zoltán pap áldotta meg a Gellért-hegyi Szent Vince szobrot, a lábazatához helyezett szőlővesszőkkel, meg a szőlőlugassal. Az összejövetel egyben alkalmat adott a németajkúak kitelepítéséről, valamint az üldözött keresztényekről való megemlékezésre is.
A budafoki Promontorium Borlovagrend nevében Sárkány Péter méltatta Szent Vince vértanúságát, kiemelve a róla való megemlékezés fontosságát. Sárkány Péter felhívta a figyelmet arra is, hogy a világjárványok leküzdéséhez a történelem során mindig fontos szerep hárult a borra. Mátyás király Fekete Seregében is nélkülözhetetlen volt a bor a pestis, vagy a mérgezett vizű kutak elkerülése céljából is. Mint mondta, a kiváló svájci orvos és alkimista, a baseli egyetem tanszékvezetője, Phillipus Aureolus Theophrastus Bombastus von Hohenheim, alias Paracelsus mester volt az első, aki tudományos módon megállapította a bor fertőtlenítő hatását.
Sárkány Péter aláhúzta, hogy ez a fertőtlenítő hatás nem csupán az alkoholnak, hanem a borban lévő egyéb összetevőknek, így polifenoloknak, tanninoknak, savaknak köszönhető. Mert hogy mi minden van a borban, az a tudományon túlmenően misztérium is. Ugyanakkor Paracelsusnak mindenképp hálásnak kell legyünk azért is, mert ő írta le először, hogy gyógyszerként varázserővel bír a tokaji. A pestistől a vérszegénységig sokféle betegség ellenszereként tartották a patikák polcain a „Vinum tokajense passum” nevű készítményt, azaz a tokaji aszút.
Béky Zoltán, a Promontórium Borlovagrend tagja a megemlékezés végén felhívta a figyelmet arra a műszaki tényre, hogy a megemlékezés helyszíni apropójául szolgáló Szent Vince szobor rossz állapotban van. A szobor meglehetősen magas posztamensre, egy oszlopra került. Ahogy az egész városban, úgy a szobor környezetében is megerősödött az autós forgalom. A posztamens altalaját agyagos talaj adja, ami nem túl stabil, az autók által gerjesztett folyamatos rezgésnek nem tud ellenállni, ezért a szobor dőlni kezdett. Béky Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy az önkormányzatnak lépnie kéne ezen a téren, fontos lenne a talajmozgásokat beton-injektálással megállítani, hogy a szobor helyzete stabil maradjon.
(Dékány Tibor)
