A hazai agrársajtó egyik legfontosabb témája az elmúlt napokban az agrárfelsőoktatás átalakítása, modernizálása volt. A kérdésről a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) weboldalán informálódhatunk bővebben.
A Magyar Közlöny május 28-ai számában megjelent törvénymódosítás értelmében augusztus 1-től az Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campusa és a Pannon Egyetem Georgikon Kara beolvad a Szent István Egyetem szervezetébe. Ezt követően a teljes Kaposvári Egyetem és a Szent István Egyetem egy szervezetben működik tovább. Így létrejöhet a régió egyik legnagyobb agrárképzési intézménye.
Az integráció levezénylésére a kormány létrehozott egy előkészítő bizottságot, amelynek Dr. Gyuricza Csaba a vezetője. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója a modernizálás okairól így nyilatkozott: „Jelenleg a hazai agrárképzést és agrárkutatást visszafogja a szétaprózódott infrastruktúra. Magyarországon jelenleg 11 egyetemen és 17 képzési helyen folyik az oktatás. Átlagosan ezer hallgató jut egy hazai agrár-felsőoktatási intézményre. Ugyanakkor Ausztriában 2 egyetemen oktatnak és ezek tömörítik a hallgatók 90%-át. Hollandiában egy agrár-profilú kutatóegyetem létezik. Így a rendelkezésre álló forrásokat, valamint oktatói kapacitást hatékonyabban tudják kihasználni.”
A változtatás igénye azonban nem újkeletű és fontos elmozdulni irányába, mert a felsőoktatásba jelentkezők száma 18%-kal csökkent idén a tavalyi évhez képest. A képzéseken is muszáj változtatni, mert nincsenek összhangban a piac igényeivel. Az, hogy az egyes szakokon hány hallgató tanul, nem követi az agrárágazat munkaerő-keresletét: az előkészítő bizottság által végzett felmérés jelentős többletet vagy hiányt azonosított az egyes szakokon.
A képzések tartalmát is érinteni fogja a változás, mert azok nem felelnek meg sem a nemzetközi szinteknek, sem pedig a piac elvárásainak. Túl magas az agrárképzések aránya, szemben a műszaki és gazdasági tárgyakkal. További hiányosság a mostani állapotban, hogy a gyakorlati tudás szintje szintén nem felel meg a piaci igényeknek.
Az agráregyetemek mellett 34 tangazdaság működik, ezek finanszírozási és fejlesztési szempontból is fenntarthatatlanok, eszközparkjuk elavult. Gyuricza Csaba szerint az integráció lehetőséget ad arra, hogy a tangazdaságok működését és finanszírozását is új alapokra helyezzék.
Az elképzelés része az is, hogy ne csak a felsőoktatás, hanem a kutatás is erősödjön az integrációval, ezért az augusztus 1-jén felálló intézménybe a NAIK intézeteit is integrálják, kivéve az Agrárgazdasági Kutatóintézetet, amely az agrártárcához kerül vissza, és az Erdészeti Tudományos Intézetet, amely a Soproni Egyetem része lesz. A többi tizenegy NAIK-intézet és a négy gazdasági társaság a SZIE része lesz, amely január 1-jétől új kutató-oktató intézményként fog működni.
A szakmailag egy mederbe terelt oktatási és kutatási tevékenység a gyakorlati, piaci igényeket is sokkal jobban ki tudja elégíteni. „Nagyon fontos célunk, hogy olyan hatékony működést állítsunk fel, amellyel első körben bekerülhetünk a világ száz legjobb agráregyeteme közé, majd pedig nyolc-tíz év múlva az első harmincba” – mondta a NAIK főigazgatója.
„A diákok a mindennapokban egyelőre szinte semmit sem fognak érezni abból, hogy ősztől már egy új egyetemre járnak. Mindenki ott folytathatja tanulmányait, ahol elkezdte, nem szűnnek meg szakok, és a képzési helyeket sem teszik át” – erősítette meg Dr. Gyuricza Csaba.
(Forrás: NAIK)
