A piacszervezési intézkedésként az elmúlt években meghonosodott intézkedéscsomag eredeti célja nem változott: a piac átláthatóságát és kiszámíthatóságát szeretné biztosítani.
A 2017. évi piacszervezési intézkedés 3 elemet tartalmazott: az ajánlott szakmaközi szerződés-minta alapján történő szerződéskötési kötelezettséget, a felvásárlói ajánlattétel lehetőségét, valamint a HNT által közzétett szüreti ár-előrejelzést. A 2018. évi intézkedés mindhárom elemet továbbfejlesztette – megteremtette a szőlőtermelői nyilvános ajánlat lehetőségét, valamint a korábbinál jóval részletesebb, borvidéki szintű átlagár-előrejelzést tett közzé a szüret előtt.
2019-ben az intézkedés némileg szűkült, és csak a szakmaközi szerződést, valamint a felvásárlási felhívást és az értékesítési ajánlatot tartalmazta.
A szakmaközi szerződés intézményét eleinte támadták, azonban a 2018. és 2019. évi szüretek alkalmával bebizonyosodott, hogy a kínálati szőlőpiacon fontos biztosítékot jelent a termés értékesítésére. Érdemes azt is hangsúlyozni, hogy egyedül a szakmaközi szerződés ad lehetőséget a 2015. évi XCVII. törvényben rögzített 30 napos fizetési kötelezettségtől történő szabályos eltérésre.
A piacszervezési intézkedés részeként az elmúlt években szakmaközi készletfelmérésre és termésbecslésre is sor került, az ezek során gyűjtött adatok az ár-előrejelzés elkészítése mellett jelentősen segítették a piaci folyamatok lekövetését és a döntések megfelelő előkészítését.
Az intézkedésben részvételre kötelezett az, aki 2020. évi szüret folyamán legalább 10 tonna borszőlőt értékesít vagy legalább 10 tonna borszőlőt vásárol fel. A legalább 10 tonna borszőlőt felvásárló természetes vagy jogi személynek az általa a tárgyévet megelőző három borpiaci évben átlagosan, de az idei szüret során ténylegesen felvásárolt borszőlőmennyiség legalább 60 százalékát szerződéssel kell felvásárolnia. Érdemes odafigyelni, mert a piacszervezési intézkedésben foglalt feltételektől eltérően felvásárolt vagy értékesített borszőlőre a szőlő származási bizonyítvány kiadását az illetékes hegybíró megtagadhatja.
A HNT célja, hogy 2021-től már az idei év piacszervezési intézkedésének részleteit alkalmazó, de további változtatásokat nem igénylő rendelkezést vezessen be, amelynek alappillére a szakmaközi szerződés, elvárása az időben történő nyílt árközlés, és az orientációt segítő információs eszköze a szüreti szőlőár-előrejelzés.
A 2020. őszén érvényes piacszervezési intézkedés egy, az eddigiekhez képest némileg egyszerűsített szakmaközi szerződést tartalmaz. A szerződések kötelező elemein kívül csak az ügylet specialitása miatt szükséges részleteket tartalmazza. Végső fizetési határidőként megmaradt a következő év (2021.) január 31., ami lehetővé teszi az áthúzódó kifizetést.
A szakmaközi szerződés mellett (helyett) továbbra is lehetőség van hosszú távú, korábban megkötött szerződések alkalmazására, amennyiben azok tartalmazzák a jogszabályok által előírt kötelező elemeket. Ilyen szerződéskötés esetén azonban a törvényben rögzített 30 (60) napos fizetési határidőtől nem lehet eltérni.
A szüreti szőlőár-előrejelzés (régebben árprognózis) 2020-tól visszakerül a piacszervezési intézkedés elemei közé. Bár ebben az évben a koronavírus-járvány miatti keresletcsökkenés erősen hatott a piaci folyamatokra, és hosszabb távon még kiszámíthatatlan a hatása, valamint az állami piacszervezési intézkedésekben való részvétel is csak becsülhető, mégis indokolt az elkészítése és nyilvánosságra hozása.
2019-ben Magyarország kezdeményezte a zöldszüreti és krízislepárlási intézkedés alkalmazását, idén azonban a világpiaci folyamatok hatására az Európai Unió biztosítja a tagállamoknak a válságkezelési lehetőségeket. A tavalyi év tapasztalatai alapot képeznek az idei becslés korrigálásához, így a szőlőár-előrejelzés bizonytalansági tényezője jóval kisebb. Nem elhanyagolható azonban az előrejelzés orientációs szerepe, mivel a benne szereplő árak gazdasági érdektől függetlenül, statisztikai alapokon kerülnek meghatározásra.
A szőlőár-előrejelzés elkészítéséhez gyűjtött adatok évről évre pontosabbak, egyre bővülnek, így könnyebben és biztosabban építhetők be az alapként használt modellbe. A korábbi évek felvásárlási adatainak felhasználása, a várható termés és a készletek alakulása a legfontosabb tényezők a képletben, emellett azonban a piaci trendek, a felvásárlási viszonyok (vagy azok változása,) és az esetlegesen előre látható felhasználási célok beépítése is cél. A modell a várható gazdasági hatások érvényesíthetősége érdekében magában foglal egy korrekciós tényezőt, a gazdasági környezeti indexet (G).
Az idei évtől a G értékét a borvidéki hegyközségi tanácsok határozhatják meg. A piacszervezési intézkedésben foglalt szempontok figyelembevételével, minősített többséggel kell szavazniuk július 31-ig a központilag elkészített és megküldött, az adott borvidék szőlőfajtáira meghatározott várható árak helyi viszonyoknak megfelelő módosításának mértékéről, vagyis a G értékéről. A korábbi intézkedésekben meghatározottak szerint a G 0,95 – 0,975 – 1 – 1,025 – 1,05 értékeket vehet fel, tehát az előre kiszámított árakat -5, -2,5, 2,5, vagy 5%-kal téríthetik el a borvidékek az egyes szekciók minősített többséggel történő támogatása esetén. A HNT a döntés alapján (szükség szerint) átszámolt árakat hozza végül nyilvánosságra a piacszervezési intézkedés részeként.
(Forrás: HNT)
