Lapunk korábbi számában már sorra vettük az egyházi kötődésű borokkal, bormárkákkal kapcsolatos ismereteket. De a kolostorokban nem csupán bort készítettek: számos egyéb híres italmárka is az egyházi embereknek köszönhető. Erről számol be Bormarketing rovatunkban munkatársunk, Csillag Zoltán.
Sorozatának harmadik részében a kolostorokban készített sörök és nemes likőrök állnak a fókuszban.
„A sör Babilóniában született, de a középkori európai kolostorokban sokat finomodott. A szűrési eljárást például a sörfőzők védőszentjeként tisztelt Soissons-i Arnold fejlesztette ki a XI. században, aki nem mellesleg arról is ismert, hogy saját főzetével sok falusit mentett meg a vízzel is terjedő pestistől. Jelenleg a legismertebb apátsági sörtípus a trappista sör. Ahhoz, hogy egy italt trappista sörnek lehessen hívni, szigorú szabályoknak kell megfelelnie: trappista kolostorban kell főzniük szerzeteseknek, vagy az ő irányításuk alatt; a termelést alá kell vetni a szerzetesi életformának; és a sörfőzés nem szolgálhat profitcélokat”…
A nemes likőrök egyike, a „130 féle gyógynövényt, fűszert és virágot ötvöző Chartreuse a karthauzi szerzetesek találmánya, melyet egy 1605-ös kézirat alapján állítanak elő 1737 óta, nevét pedig a Grenoble-ban található Grande Chartreuse apátságról kapta. A Chartreuse titkos receptjét minden időben csupán két szerzetes ismeri, ők felelnek a növénykeverék elkészítéséért”…
További részletek a szerzetesek évszázadokon át rejtve őrzött titkos italreceptjeiről lapunk ez évi 1-2 számában találhatóak.
