2019 január 27-e van, János nap. Ezen a napon az ország számos templomában tartanak borszentelést, boráldást. Ezek közül az egri, az esztergomi, a balatonlellei talán a legnépszerűbb, ám borszentelést tartanak a fővárosban is, a terézvárosi Szent Család-plébánián is az esti istentiszteletet követően. Honnan ered ez a szokás, mi köze szent Jánosnak a borhoz, meg mindennapjainkhoz?
A középkori legenda szerint Aristodemus pogány főpap azt mondta Szent Jánosnak: akkor hajlandó hinni Krisztusban, ha kiürít egy mérgezett borral teli kelyhet, és az nem árt neki. A mérget először megitatták két gonosztevővel, akik azonnal meghaltak. Szent János imádkozott, megáldotta a mérgezett boroskelyhet, kiitta, és semmi baja nem lett; köpenyét a gonosztevőkre terítette, akik feltámadtak. A pogányok a látottak alapján a főpapjukkal együtt megkeresztelkedtek. Szent Jánost boroskehellyel a kezében is szokták ábrázolni. A kehelyből kígyó mászik elő, ami aztán a gyógyszertárak logója lett. A kereszténység ezzel is rátapintott arra, amit a tudomány csak évszázadokkal később bizonyított, a bor gyógyító hatására. Ma a korszerű analitikai vizsgálatok a szőlőben közel 4000 polifenol vegyületet mutatnak ki, minek következtében USA kutatók a rákmegelőző (anticanser) gyümölcsök között a szőlőt emelik az első helyre.
A bort, amióta létezik, a lélek italának tartják az emberek. Szent János napja a magyar hagyományok szerint is a bor megáldásának ideje. Hajdanán ezen a napon minden család bort vitt a templomba, hogy a pap áldását kérje rá. A szentelt bornak ugyanis olyan erőt tulajdonítottak, amivel beteg embert és állatot is gyógyítani lehet. A János-napi borszentelés és borivás rituáléját már a XV. századi magyar misekönyvekben is megemlítik. A bort, vagyis „Szent János szerelmét” a karácsony utáni harmadik napon áldják meg. Az 1499-ben keletkezett pécsi misekönyvben is így szerepel. A XVIII. század közepéig a karácsony háromnapos ünnep volt, a harmadikon ünnepelték Szent János evangélista emlékét, ezen a napon szentelték meg a bort, a Jánosok pedig szőlőhegyi mulatságra, pinceszerre hívták meg rokonaikat, barátaikat. A Szent János-napi borszentelés egyházi magyarázat szerint azt jelenti, hogy ha a hívő buzgó imával veszi magához a nedűt, akkor az megóvja a testi és a lelki bajoktól, az utazás alkalmával fenyegető veszedelmektől, az ördög kísértéseitől.
A János-napi borszentelés hagyománya ma is él az ország bortermelő vidékein, ezek közül talán a legnagyobb élményt az Egri Bazilikában rendezett borszentelés jelenti évről évre. Az Egri borvidék borlovagjai egyedi öltözeteikben érkeznek, a borokat az egyes hegyközségek kosarakban viszik a templomba, ahol elhelyezik az oltár előtt. A borosgazdák a megszentelt borból a pincében minden hordóba öntenek egy keveset, hogy ne romoljon meg a hegy leve. A szentelt bort a népi gyógyászatban is alkalmazzák, főként torokfájás esetén.
– Urunk, Istenünk! Ajándékozó kezeddel áldd meg és szenteld meg ezt a bort. Szent János apostol és evangelista közbenjárására áldd meg és oltalmazd mindazokat a benned hívőket is, akik ebből a borból isznak. És miként Szent Jánosnak nem ártott meg a neki adott mérgezett ital, ugyanúgy mindazok, akik Szent János tiszteletére ebből isznak, az ő érdemeiért maradjanak mentesek minden mérgező és ártó hatástól. Add, hogy akik ezt megízlelik, azok szent neved segítségül hívására erőt és üdvösséget nyerjenek – e szavakkal szenteli meg Buda Péter főszékesegyházi kanonok az Egri borvidék idei termését a Bazilikában tartott Szent János-napi szertartáson. – Az ember életéből, az öröm, az ünnep pillanataiból nem hiányozhat a bor. A kereszténység ősi írásában, a Didakhéban is olvasható, hogy „Hálát adunk Néked Atyánk a Te szolgádnak, Dávidnak szent szőlőjéért, melyet megismertettél velünk szolgád, Jézus által!”.
„– A bor az isteni bőkezűség jelképe, amely a szőlőtő termése és az emberi munka gyümölcse. Mi pedig hálásak vagyunk, hogy az Úr ránk bízta e művét, s a hála mellett bizony ott egy másik érzés is, hiszen ha a bor eszünkbe jut, s megkóstoljuk, az öröm is megjelenik az ember életében. Ezen a napon nem csak Isten ajándékát ünnepeljük, hanem a szőlészek-borászok munkáját, s azt, hogy a szakemberek dolgozhattak.”
(DT) illusztrációk a 2018-as borszentelésről készültek az egri bazilikában
fotók: Nemes Róbert
