A Borjog és Bormarketing Konferencia idén is számos izgalmas kérdést dobott fel, számos érdekes előadást nyújtott a hallgatóság részére. Már az is rendkívüli jelentőséggel bírt, hogy Nagy István agrárminiszter úr első ízben vehetett részt a konferencián, és vázolhatta a borászattal kapcsolatos álláspontját.
Nagy István miniszter úr nem csupán jött, előadott és távozott, ahogy az úgy általában egy minisztertől megszokott, hanem már a konferencia kezdete előtt elfoglalta helyét, és a délelőtti plenáris ülés első szakasza az ő jelenlétében zajlott le. A miniszter úr előadása elején leszögezte, hogy a hazai borászatot példaképnek tartja az agrárágazatban részben a minőségi fejlődése, részben innovációja miatt. Elmondta, hogy a magyar érdekek védelmére folyamatosan készenlétben kell lenni, hiszen jelentős lobbi-csoportok tartják össztűz alatt a brüsszeli döntéshozókat, ahonnan soha nem biztos, hogy milyen irányból éri támadás mezőgazdasági érdekeinket. Ilyen támadás volt nemrégen az a javaslat, mely szerint a direkttermők bekerülhettek volna a támogatott ökotermékek listájára. Ahogy mondta Csukás Istvánt idézve: „Most kéne megállítani az időt” – hiszen nagyon rövid idő állt rendelkezésre ahhoz, hogy az agrárium – kiszabadulva a rákényszerített, zsákutcába vivő, állami direktívás rendszerből – tájékozódjon a nemzetközi piac igényeiről, és ezek figyelembevételével kialakítsa saját prioritásait. Az ágazat megújulása viszont közös érdek, és most a digitális kihívás felé kell koncentrálni.
Nagy István agrárminiszter
A miniszter úr szavait követően Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke köszöntötte a konferenciát. Légli Ottó felsorolta azokat a problémákat, melyekkel már 30 éve küzd az ágazat. Ezek közül legsúlyosabb a tőkehiány, az országunk kicsinységéből adó beszűkült piaci lehetőségek, valamint az, hogy még mindig kevés a felelősséggel gazdálkodó termelő. Az állandó gondokhoz adódóan további nehézséget jelent a munkaerő-helyzet, ami évről-évre nehezebben oldható meg, hiszen mind a munkarő mennyisége, mind a minősége fokozatosan rosszabbodik. És ha mindez még nem volna elég, akkor itt van a klímaváltozás által okozott kihívás, aminek egyre nehezebb megfelelni.
Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke
A HNT megfogalmazta célkitűzéseit, hogy ebben a helyzetben milyen kitörési pontokra tud koncentrálni. Célkitűzéseik sorában a biológiai alapok hangsúlyozottá tétele áll, a szakmai képzések támogatása, valamint a promóció, amire egy 150 m Ft-os keretet hoztak létre.
Rókusfalvy Pál, a konferencia társszervezője köszöntőjében elmondta, hogy napjainkban a korszakváltás idejét éljük, hiszen azok, akik egykoron a privatizációt elindították, és a magyar bor szép felívelését pályára állították, azok mára „a szakma nagy öregjei” lettek. Így aztán időszerű feltenni a kérdést, vajon ők hogy vannak megelégedve pályájukkal, a magyar borágazat helyzetével?
Sajnos az öröm nem lehet teljes, mert például épp a bormarketing ügyében nem léptünk előre. Hivatalosan bormarketinggel ma nem foglalkozik senki, érdemben nem történt előrelépés, miközben a Magyar Bor elkészült. Viszont sajnos nincs eszköz a kezünkben ahhoz, hogy ezt a Magyar Bort odategyük, ahová méltó lenne.
Rókusfalvy Pál, a konferencia társszervezője
Dr. Feldman Zsolt, a mezőgazdaságért felelős államtitkár beszámolójában örömmel jelezte, hogy sikerült csökkenteni a borászatra nehezedő bürokratikus terhekből. Sok jelentést sikerült lefaragni, és irány az E Pincekönyv bevezetése, amikor majd mobiltelefonról megoldható a szükséges adminisztráció. Cél az elektronikus bortermelői nyilvántartás megteremtése, amely 5000 Hl évi bortermelés felett szükséges.
Kis Miklós Zsolt, a vidékfejlesztésért felelős államtitkár felhívta a figyelmet a közösségi agrármarketing alap létrehozásának szükségességére. Ezen túlmenően a piackutatás folyamatos kutatása által orientált kereskedelem fontosságáról is szólt. Mely országokat lenne fontos megcéloznunk? Javasolta, hogy forduljunk erőteljesebben azon térségek felé, ahol korábban is kedvelték a magyar borokat. Ilyen például Lengyelország, ahol Varsóban áprilisban rendezik a Word Food konferenciát és kiállítást, amelyen igen fontos hazánk részvétele, képviselete. A lengyel borfogyasztás évről-évre jelentősen bővül, így érdemes erre koncentrálnunk.
A konferencia szünetet követően a Magyar Turisztikai Ügynökség előadásával folytatódott, amire még a későbbiekben visszatérünk.
(Dékány Tibor)
