Idén hetedik alkalommal került sor „Magyarország Legszebb Szőlőbirtoka” c. pályázatunk kiírására. Olvasóink szavazata alapján született meg az ezévi „TOP 12”. Hogy mely kategóriában mely pincészetek kerültek a legszebbek közé, arról itt számoltunk be. A legszebbek legszebbjeit pedig szerkesztőségünk tagjaiból, valamint a SZIE szőlészeti és borászati tanszékeinek professzoraiból, emeritus professzoraiból álló zsűri látogatja sorra, hogy végül megállapítsuk a végső sorrendet. Egy forró augusztusi napon felkerekedtünk, hogy meglátogassuk az Egri Korona Borházat Demjénben.
Egri Korona Borház (Demjén)
Egykori Egri Érsekségi borospince a bázisa az Egri Korona Borháznak. Ez a valamikori pince Kerecsend és Demjén között, egy egybefüggő 50 hektáros szőlőterület központját képezte. A korábbi érsekségi központ helyén létrehozott vállalkozás az Egri Csillagok TSz. Kékszőlő Szakcsoportjából nőtte ki magát, és a privatizációt követően jött létre Korona Borházként. A pincészet – bár ez nevéből nem derül ki – egy családi pincészet, egyike hazánk legnagyobb szőlőbirtokainak, mintegy 300 ha szőlőterületen gazdálkodnak. A Rácz család generációkra visszamenően borászattal foglalkozott. Őseik a Szépasszonyvölgyben a legnagyobb, 150 m-es pincét vájták ki a helyi tufából, ahol a völgy legnagyobb borkimérését üzemeltették.
Rácz József, aki kertészmérnökként végzett a Kertészeti Egyetemen, nagyszüleihez méltó borászatot kívánt létrehozni. A szőlőterülethez arányos nagyméretű borház építésére volt szükség. A Rácz család a borház építését megelőzően európai körútra indult, hogy megszemléljenek minél többet a vezető magánpincészetek közül. Eljutottak Bordeaux-ba is, majd átrepültek az óceánon és több kaliforniai borászatot is felkerestek. Ennek alapján körvonalazódtak az elképzeléseik, melyek alapján a kiviteli terveket végül az Éping Kft. készítette el. A 6000 négyzetméter alapterületű épület kivitelezése 2000-ben kezdődött, és a 2002-es szüretet már itt tudták feldolgozni.
A borászat környezetében lévő szőlőbirtokukból az érett és egészséges fürtöket műanyag ládákba szüretelik, és ugyanezekben a ládákban szállítják a borászati üzembe, a minél kíméletesebb feldolgozás érdekében. A háromszintes feldolgozó legtetejére érkezik be a szőlő és onnan gravitációval jut be a zúzó-bogyózó gépbe, a présbe, a tartályokba, így szivattyú nélkül, kíméletes módon folyik a szőlő feldolgozása. A szőlők egy része francia stílusú fakádakba kerül, más része új kóracél tartályokban érlelődik.
Az erjesztő, illetve a kezelő tartályok űrtartalma 300 hl, 250 hl, 100 hl, illetve a pincészet rendelkezik egy egyedülálló 900 hl-es házasító tartállyal is. A kóracél tartályokban irányított erjesztést alkalmaznak. A lényerés 3 db mozgatható, pneumatikus présgép segítségével történik. Az üzem rendelkezik egy 1420 m2-es érlelő pincével is, melyben jelenleg 1500 db új barrique hordó található.
A pince meglátogatása nagyon jól esett a kemény augusztusi hőségben. A házigazda dícsérettel illette stábunkat, mivel a hatalmas borászati birodalom minden emeletét, szegletét bejárva, majd lejutva a pincébe, még egyetlen zsűritag sem tett olyasféle megjegyzéseket, mint például „mennékmán pisilni csak nincsmitű”. Végre termetes tölgyfaasztalok mellé letelepedve, hangulatos gyertyafénynél kezdtük a pincészet boraival az ismerkedést. A 2017-es Leánykával nyitottunk, majd a 2017-es Kékfrankos rozét követően jutottunk a vörösborok birodalmába. A koncentrált és kiegyensúlyozott 2013-as Bikavér megmutatta az egri cuvée minden szépségét, de talán a TOP 100-ba is bekerült Jumurdzsák cuvée még ennél is nagyobbat szólt, nem véletlen hogy hazai és külföldi borversenyekről annyi aranyat hozott, hogy beborítaná a palackot, ha mindegyik matricáját rátennék.
Az Egri Korona Borházról alkotott kép nem lenne teljes, ha nem említenénk meg, hogy a tulajdonos, Rácz József nem csupán a családi borászatának kiépítésével emelkedett ki tehetségével. Szülőhelyének környezetéből adódó szintet minden lehetőséget kiaknázva az ország egyik legnagyobb gombaüzemét, és egy wellness-központot hozott létre Demjénben, a környező települések számára is annyi munkahelyet teremtve, amennyire csak igény van.(dt)
