Heimannék organikus birtoképítése

H 5755

Február 22-én és 23-án tartották Egerben az Eszterházy Károly Egyetem és az Egri Borút Egyesület szervezésében, idén immár 19.-ik alkalommal a Szőlészeti és Borászati Konferenciát. A rendezvény tematikáját és előadásait hagyományosan az ágazat minőségi fejlődését szolgáló legfontosabb témakörök köré szervezik. Ebben az évben a szőlészeti és hordóhasználati innovációkon túl, termékfejlesztésről és birtoképítésről, bormarketingről, borturizmusról, ezek kereskedelmi és vendéglátással összefüggő kérdéseiről, nem utolsó sorban pedig a borvidéki és borrégiós összefogások jó és követendő példáiról hallhattunk előadásokat. A birtoképítéssel kapcsolatban igen fontos előadás hangzott el idősebb és ifjabb Heimann Zoltántól.

Egy Ulm-ból a Dunán tutajjal nekivágó bevándorló család 9.-ik, és 10.-ik generációjának képviselője, Heimann Zoltán fiával, Ifjabb Heimann Zoltánnal tartott előadást a birtoképítéstől. Az előadás talán nem is a legmegfelelőbb kifejezés, hiszen annyira emberi és kedélyes volt kettőjük előadása, hogy azt akár show-nak is nevezhetnénk.  Heimann Zoltán egyike nagy birtokalapító pionír-borászainknak, aki jóformán a semmiből indulva építette ki gazdaságát, az induló ½ hektárról 25 hektárra fejlesztette szőlőterületét, míg 10 méteresről 100 méter hosszúvá a családi örökségként megkapott pincéjét.  A szőlőtelepítésben is végigjárta azokat az utakat a Heimann családi pincészet, melyek jellemzőek voltak a kilencvenes évektől induló trendeknek. Behoztak olyan új, izgalmasnak ígérkező fajtákat, mint a Syrah, a Sagrantino, a Tannat és a Viognier, majd később úgy érezték, hogy hazai földről a hazai fajtákkal tudnak a külföldi fogyasztóknak is izgalmasat és érdekeset mutatni, és ezzel sem voltak egyedül a hazai borászatok között. Élcsapatát alkotta a Heimann pincészet a Pécsi Kutatóintézettel közös Kadarka klónszelektációs kísérleteknek, melyeknek egyik fő célja volt a P9-es fűszeres Kadarkánál homogénabb klónok kialakítása.  2012-től megháromszorozták a Kadarka-termésüket.  A Kadarka után fontosnak tartják, hogy a Kékfrankosok is megfelelő klóngazdagsággal rendelkezzenek, ezért a hazaiak mellett osztrák klónokat is telepítettek a birtokon.  A Heimann Családi Birtok Szekszárd és az ország meghatározó, stílusteremtő pincészetévé vált, sikereiket olyan borok fémjelzik, mint az SXRD, a Birtokbor, a Barbár. De a Fuxlival is országos hírnévre tettek szert.

H 007

A Heimann-tanya egyre fejlődött, bővült, míg mára elérte azt a középbirtok-méretet, melyet ott helyben már nem lehet tovább növelni. A dombtető beépült, alatta a föld tele van fúrva a pincerendszerükkel, a birtok megközelítési lehetősége a szurdok-úton nehézkes. Egy olyan növekedési határhoz érkeztek, amikor meg kell állni, körül kell nézni, és el kell dönteni, hogy merre tovább? Az egyik választási lehetőség lenne az, hogy valahol máshol, a dombok lábánál egy teljesen új birtokközpontot hozzanak létre.  Ez persze rengeteg gonddal, kölcsön-felvétellel járna, utána pedig rohanni kéne a pénz után. A másik lehetőség ezzel szemben megmaradni ott ahol eddig is, ma is jól érzik magukat, hiszen Szekszárd egyik emblematikus dombtetetőjén egészen egyedi, gyönyörű panorámával rendelkeznek.

Idősebb és ifjabb Heimann most úgy érzi, hogy nem lehet egyszerre minőségben is, és mennyiségben is növekedni, ha egy márka megjelenik az olcsó hiper-, és szupermarket-hálózatokban, akkor azok könnyen kiszorulnak a csúcséttermekből, szakboltokból. Ezért nem akarnak túl nagyra nőni, inkább minőségben szeretnének még előrébb lépni. Erre lehetőség van technológiai oldalról is, újszerű megközelítésekkel. Szóba jöhet a szőlőfeldolgozás terén olyan, a romantikus múltból visszahozott megoldás, mint a szőlő taposása, de lehet az például változtatás a bor érlelésének terén, jelenleg már 10 db. amforával rendelkeznek. Úgy érzik, világfajtákkal nem lehet a világpiacon áttörést elérni, ezért a Kadarkának fontos szerepet szánnak, hiszen ez Szekszárd legjellemzőbb fajtája, ezért kísérleteznek a fajta kocsányos erjesztésével is, újhordó használatával is.

H 5764

Időközben megszületett a Heimann család 11. generációjának képviselője is, és részben ezzel is összhangban 2017 december közepe óta ifjabb Heimann Zoltán lett a birtok főborásza. A Heimann család úgy látja, hogy a családi öröm és a gazdasági értékteremtés ötvözése a legfontosabb. Örömmel alkotni, szeretetben együtt munkálkodni a családi közösségben, ez a legfontosabb, ami így együtt sokkal nagyobb érték, mint az anyagi haszonszerzés kergetése.

dékányT