Borok, ízek, élmények a Kárpát-medencéből

A Bormedence az utoljára 2015-ben megszervezett Kárpát-medencei Borászok és Zenészek Találkozója szellemiségét felvállaló rendezvény, melynek fő célja, hogy a Kárpát-medence sokszínű borkultúráját, különféle régióit bemutassa – elsősorban is hagyományos szőlő- és borfajtáinkat állítva a középpontba.

A december 8-án a budapesti Olasz Kultúrintézetben megrendezett kóstoló díszvendége a tokaji Abaújszántó és a partiumi Érmellék voltak.

Az érmelléki mikrogazdálkodók – Heit Loránd és Hegedűs Attila – elsősorban Bakatorral foglalkoznak, de megtalálható náluk a Királyleányka, Szürkebarát, Ottonel muskotály vagy a Furmint is. Természetközeli eljárásokkal dolgoznak, a borászokkal beszélgetve kiderül, hogy együtt élnek a szőlőjükkel: nagy gonddal nevelik, szinte tőkénként ismerik az igényeiket és rigolyáikat. Újabb és újabb metszési módokkal, vagy épp hozamkorlátozási eljárásokkal kísérleteznek a minél jobb eredmény elérése érdekében. A Bakatornak női szirmú virágai vannak, ezért porzó társnövény szükséges a tavaszi virágzáskor. Az érmelléki termelők ezért jellemzően fehér járdoványt telepítettek a közelébe a biztosabb megtermékenyülés érdekében. Érmelléken kiváltképp a piros (helyi nevén tüdőszínű) bakatort ismerték és termelték. Héja vastag, ellenáll a szürke rothadásnak, akár október végén, vagy még később is szüretelhető. Aszúbor is készülhet belőle. A rendezvényen is kóstolható volt a száraz fehérbor mellett a finomseprőn tartott, szinte rosés színű változat is.

Kárpátaljáról a derceni Orosz Ruszlán és a benei Varga István borait kóstoltuk. A Citronnij magaracsa fajta a helyi kutatóintézet fejlesztése, savas-gyümölcsös fehérbort ad. A színezőbornak is beillő Alibernet vagy Ogyeszkij csornij néven is ismert vörösbor alapanyagát Odesszából hozatják a helyi termelők is. Érdekesség, hogy vörösboraikat jellemzően újborként forgalmazzák, pedig lenne bennük érlelési potenciál. A benei Néró sajátsága, hogy 16 százalék alatti alkoholfokot szinte egyik évben sem tudnak elérni nála.

A kóstoló különleges tételei voltak még a Vincellér borai. Idei Zenitjük az illatos fajták konkurenciája kíván lenni: a korai szürettel, kis maradékcukorral és a nemrég beszerzett rotációs musttisztító biztosította erősebb gyümölcsösséggel erre minden esélye meg is van. A Molnártiti Selection része a 2014-es kékfrankos rosé, amelyet finomseprőn tartottak és hordós érlelést kapott. A hordó viszonylag domináns az ízben is, de a könnyed, reduktív roséknak mindenképpen érdekes ellenpontot kínál a tétel.

A borok mellé kiváló kísérőnek bizonyultak a Torockói sajtok: a hat hónapig érlelt, nagylyukú trappistát, az erőteljes ízű, olasz fűszersajtokat idéző helyi specialitásokat, a rúzskultúrás – többféle érlelési idővel kapható – tilsitit, no meg a köményes, vagy épp szarvasgombás sajtkülönlegességeket Budapesten a Fehérvári úti vásárcsarnokban is be lehet szerezni.

A rendezvény két boregyetemi kurzusnak is helyet biztosított a Magyar Bor Egyetem szervezésében. A Furmint a Kárpát-medencében című mesterkurzuson 2006-2016 közötti izgalmas tételekkel ismerkedhettek meg az érdeklődők Tokajból, Somlóról és Badacsonyból, külhonból pedig Arad-hegyaljáról, Kárpátaljáról, a felvidéki Muzslai borvidékről, Szerémségből és az ausztriai Dél-Stájerországból.

A másik kurzuson bemutatkozott Érmellék ősi fajtája, a bakator. A bakator népszerűsítéséért fáradozó borászok által létrehozott Bakator Szövetség alapítói által tartott mesterkurzuson volt pezsgőbor, fehérbor, narancsbor és vörösbor is, így a több mint 10 különböző termőhelyű és jellegű boron keresztül egy nagyon átfogó spektrumot ismerhettek meg az érdeklődők.

Szintén a rendezvény kapcsán írták alá a Bormedence Hitvallást, melynek célja, hogy az érdeklődők figyelmét felhívja a Kárpát-medencei kapcsolatok fontosságára, egyúttal, miképp a Bormedence célja az is, hogy segítse a Kárpát-medence (elsősorban) magyar borászai közötti tapasztalatcserét, a szakmai ismeretek bővítését, a későbbiekben további összefogásokat, támogatásokat is.