Amikor Szent Donát ereklyéit 1652-ben Rómából a Rajna-vidéki Münstereifel városába szállították, a kísérő papot villámcsapás érte, de semmi baja nem esett. A 18. század óta a szőlősgazdák a jégeső elkerüléséért ezért hozzá imádkoztak. Mától – 2018 május elsejétől – Szent Donát vállain enyhül a teher, már nem csak az ő dolga a jégeső elhárítása, mert országos léptékben működésbe helyezik a jégkármérséklő rendszert.
A becslések szerint a rendszer évi 1,5 milliárd forintos működtetését a gazdák kárenyhítési befizetéseiből finanszírozzák, kiegészítve a kormányzati költségvetés forrásaival. Darabos Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) főigazgatója kedden az M1 aktuális csatornán elmondta, hogy a felhasznált ezüst-jodid a természetben is megtalálható, elenyésző mennyiséget használnak belőle, és nincsen ismert mellékhatása. Várhatóan kevesebb jégkárkifizetés lesz a jégkármérséklő rendszernek köszönhetően – jelezte.
Az országos jégkár-mérséklő rendszer kiépítésének 1,8 milliárd forintos költségét a vidékfejlesztési pályázaton keresztül finanszírozzák, a kormány kiemelt beruházásként kezeli a rendszer megvalósítását. Csaknem ezer, talajon elhelyezett generátorból áll majd a rendszer, amely az egész ország területét képes lesz megvédeni a nagy jégesőktől. A generátorok egyharmada a legnehezebben megközelíthető területeken automata lesz, ezek központi indításra kezdik majd el párologtatni az ezüst-jodidot a levegőbe a jégeső közeledtekor.
A többi generátort viszont önkénteseknek kell működtetniük a megfelelő időben, az önkéntesek toborzása már zajlik. A jégkár-mérséklő rendszer úgy működik, hogy a generátorok az érkező front előtt legalább két órával ezüst-jodidot párologtatnak a levegőbe, amely a felső légtérbe jutva megakadályozza, hogy nagyméretű jégkristályok alakuljanak ki. A több, de kisebb jégszemcse nem, vagy kevésbé okoz kárt.
Tízszer tíz kilométeres négyzethálót vetítve az ország területére, minden metszéspontba el kell helyezni egy generátort. Hubai Imre Csaba, a NAK Jász-Nagykun-Szolnok megyei elnöke az MTI-nek elmondta: a rendszer hatékonyságáról már vannak tapasztalatok, hiszen három dunántúli megyében – Somogy, Baranya és Tolna – már működik egy 141 generátorból álló hálózat, amely része lesz az országos hálózatnak. A tapasztalatok szerint a rendszernek köszönhetően a kárarány az 1 százalékot sem éri el évente, míg az azt megelőző időszakban ezeken a területeken 4-4,5 százalékos volt az átlagos kár aránya.
