Az országos jégkármérséklő-rendszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a gazdálkodók az idén 22,5 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ami 70 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál, és majdnem 50 százalékkal marad el az elmúlt 5 év átlagától. A rendszer több milliárd forint kárt előzött meg a mezőgazdaságban – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke az 1,8 milliárd forintból kiépített rendszer egy éves tapasztalatáról tartott csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Amikor Szent Donát ereklyéit 1652-ben Rómából a Rajna-vidéki Münstereifel városába szállították, a kísérő papot villámcsapás érte, de semmi baja nem esett. A 18. század óta a szőlősgazdák a jégeső elkerüléséért ezért hozzá imádkoztak. Idén már nem csak Szent Donát vállait nyomta a jégkár elhárítás. A kamara által működtetett hálózat 986 talajgenerátora a védekezési szezonban átlagosan egyenként 87-szer lépett működésbe és 479 órán keresztül üzemelt. A jégkár aránya a bejelentett mezőgazdasági káron belül 13 százalék volt, míg tavaly ez az érték elérte a 37 százalékot is.
Győrffy Balázs emlékeztetett arra, hogy az idén május 1-jén indult az Országos Meteorológiai Szolgálat adataira építő országos jégkármérséklő-rendszer és szeptember végéig tartott a védekezési szezon.
Bejelentette, hogy az egyre szélsőségesebb időjárásra tekintettel jövőre a tervek szerint előbb, április 15-én indítják a jégkármérséklő-rendszert.
A NAK elnöke elmondta, hogy az idén az elmúlt 30 év legzivatarosabb tavasza és nyara volt. A villámlások száma 4 százalékkal nőtt május-szeptember között az előző évihez képest, és átlépte a 2,9 milliót, ami majdnem kétszerese volt az elmúlt 4 év átlagának.
Hozzátette: egy átlagos májusi hónapban 5-7 napon van zivatar, ez az idén 27 nap volt, júniusban és júliusban is hasonlóan szélsőséges időjárás volt a jellemző 26-26 zivataros nappal.
A védekezési rendszer hatóanyagaként használt ezüst-jodidból a tervezett 280 ezer liter helyett 390 ezer litert vásárolt a kamara, amiből a következő esztendőre is tartalékolnak. A szélsőséges időjárásnak köszönhetően az idei védekezési költség mindent egybevéve 1,5 milliárd forintra tehető, amit a NAK a kárenyhítési alapból finanszírozott, tehát a rendszer működtetése a gazdák részéről további befizetést nem igényelt – hangsúlyozta a NAK elnöke.
