A Vinitaly Nemzetközi Borkiállításon szerettünk volna egy kiemelkedő Brunello di Montalcinót kóstolni. A standok között sétálva tekintetünk megakadt egy gazdag élővilággal illusztrált standnál, ahol még a pultot is rozmaring díszítette. Így esett választásunk a San Polino birtokra, ahol Daniel Fabbroval beszélgettünk. A San Polino birtokról 1735-ben találták az első írásos feljegyzést, 2001-ben vette át a Fabbro család a gazdaságot és azóta már egy másik családdal együtt dolgoznak. A San Polino az az első biodinamikus birtok Montalcinoban. Boraikat tradicionális módon készítik, minden boruk spontán erjed, a borokat seprőntartással érlelik.
Egy 2023-as Rosso di Montalcinoval indítottuk a sort, ami a hétköznapok bora is lehetne annyira itatta magát. Ezután jutottunk el a Brunello di Montalcinokig. 
Boraikban erőteljes tanninok jellemzők, gazdag, érett gyümölcsös, cseresznyés ízhatás, kifejező mélységgel rendelkeznek. Brunello di Montalcinokat kóstoltunk 2020-ból és 2019-ből. Termékszortimentjük csúcsa a a dűlőszelektált Brunello di Montalcino Helichrysum és a 2019-es dűlőszelektált reserva, amely szintén dűlőszelektált. Ezeket a borokat a többinél is mélyebb fűszeres zamatjegyek kísérték. A borász véleményével eegyet tudunk érteni, amely alapján körülbelül öt év múlva lesznek a csúcson. Testes, kerek borok, amelyet kiemelkedő savak, gazdag de még nyers tanninok jellemeztek.
8 hektáron termesztenek Sangioveset, a legizgalmasabbak ebből öt hektáron elterülő „Helichrysum szőlőültetvények”, amelyek a birtok körül Montalcino délkeleti részén helyezkednek el, 450 méteres magasságban, egy domb tetején, mediterrán cserjés növényzet és erdő ölelésében. A terület száraz, a víz szűkös, a talaj vékony és ásványi anyagokban gazdag, amelyet a 180 000 évvel ezelőtt kitört, ma már kialudt Monte Amiata vulkán hatása és a 3 millió évvel ezelőtti tengeri elöntés formált, így itt kvarc és palás, metamorf agyagtalaj található. Ebből az egyedi környezetből sovány, vastag héjú szőlőszemek születnek, tökéletesek a Brunello di Montalcino Helichrysum készítéséhez, amely nevét egy vadon növő aromás gyógynövényről kapta, amely a szőlőtáblák szegélyein és sziklás kiemelkedésein nő.
„Minden egyes ökoszisztémában jelen van az egyensúly, a gazdagság és a harmóniának, amely szükséges a bor előállításához. Ezek az ökoszisztémák dinamikusak és összetettek, sok izgalmat rejtenek. A San Polinónál szeretnénk mélyebb betekintést nyerni abba, hogyan hatnak egymásra ezek az ökoszisztémák és hogyan befolyásolják egymást. Meg akarjuk érteni hatásukat a borkészítési folyamatokra. Ezért kutatócsoportokat hívunk birtokunkra: geológusokat, botanikusokat, entomológusokat (rovarszakértőket), ornitológusokat és élesztőszakértőket. Minél jobban megértjük szőlőültetvényeink összetett természeti világát, annál jobb borokat készíthetünk.”
A biodinamikus jelzőt 2009 óta használhatják egy olasz tanusító szervnek „Agrobio Dinamica” köszönhetően. A biodinamikus filozófia ezoterikus részét nem tették magukévá – és a holdnaptárat és a preparárumok használatát sem követik dogmatikusan- az ő vallásuk a természet tisztelete. Ami miatt mégis többek egy biogazdálkodásnál, az a biodiverzitás nagyon gazdag fenntartásában mutatkozik meg, a szőlőben található gazdag élővilágban. Szeretnék a természettel összhangban működni és a Föld további életèt támogatni. A szőlősorok közé őshonos olasz juharfát ültetnek, hogy ezáltal segítsék a szőlő éltritmusát.
„Minél nagyobb a biológiai sokféleség, annál nagyobb az esély a természetes kártevő-szabályozásra és annál egészségesebb a szőlő. A földek trágyázásához saját komposztot készítünk a szőlőfürtök kocsányaiból, a préselt szőlőhéjból, minden zöld metszésből – a fűtől a metszési hulladékig –, valamint állati trágyából. Füveket és babot ültetünk, hogy nitrogént és egyéb tápanyagokat juttassunk a talajba. Nem használunk vegyszereket a szőlőültetvényeken, és kerüljük a kén használatát is, mivel ez a gombaölő szer felborítja a rovarfajok kényes egyensúlyát. Szükségünk van ezekre a rovarokra – jókra és rosszakra egyaránt –, mert csak ebből a gazdag ökológiai közegből fejlődhetnek ki egészséges és tiszta szőlőszemek.
Legújabb projektünk során mikrobiológiai keverékeket permetezünk az ültetvényekre nyári hónapokban, amelyeket erdei humuszból és zöld komposztból készítünk. Célunk, hogy az erdei ökoszisztéma mikrobiológiai harmóniáját újrateremtsük a szőlőtőkék között, így egyetlen kórokozó sem tud domináns helyzetbe kerülni.”
Érdemes odafigyelni a boraikra, örömmel látják a borturistákat és szorosan együttműködnek a környékbeli agriturizmókkal is.
Bozzai Zsófia
