A Balaton már sok minden volt sok embernek: munkáscsaládok tömeges nyaralóhelye, kelet- és nyugatnémetek találkozási pontja, fiatalok közkedvelt bulihelyszíne, tehetős polgárok kedvtelése… Ami viszont csak lassan változott, a minőségi turisztikai kínálat kialakítása, az egységes Balaton-kép megalkotása, valamint a viszonylag rövid nyári szezon kinyújtása. Ehelyett cél a stabil négyévszakos kereslet és kínálat megteremtése.
Mindeközben egyre kevesebb külföldinek jelenti a fiatalkori nosztalgiát a Balaton, és a magyar családok is számos alternatíva közül választhatnak, legyen szó akár tengerpartról, akár más európai tavakról. A tó körüli fejlesztési tervek folyamatos vitát generálnak: van, aki a természetet félti, más úgy érzi, hogy a társadalom egyes csoportjai kiszorulnak a tó partjáról, a szolgáltatók nem feltétlenül értenek egyet abban, „hány csillagos” vendégeket kellene vonzani, az ott lakók pedig a bevételnövekedés mellett annak is örülnének, ha a tömeg okozta nehézségeket „a szomszéd falu” viselné el. És ne feledkezzünk meg arról sem, hogy egy jelentős borrégióról beszélünk, bár a szőlőterület a nagy útkeresés közben az elmúlt években a felére zsugorodott.
Már 2013-ban megfogalmazódott a Magyar Turizmus Zrt. és a Balatoni Regionális TDM Szövetség közös kutatása alapján, hogy „gyengeségként jelentkezik a rövid főszezon, az északi part nehéz megközelíthetősége és egyéb infrastrukturális hiányosságok, a turizmus területén pedig a „gazdátlanság” érzése, az egységes és belföldön-külföldön egyaránt bevezetett Balatonmárka és arculat hiánya, továbbá a turisztikai szolgáltatók és egyéb szereplők közti együttműködés, a komplex szolgáltatások hiánya. Komoly lehetőségek rejlenek azonban például az egészségturizmusban, az aktív, illetve a bor- és gasztronómiai turizmusban, miközben a kulturális turizmus iránti kereslet is növekszik. Bár a Balaton adottságai alapján az európai szintű turisztikai desztinációk táborába tartozik, a tó és környezetének turisztikai szempontú kihasználtsága tovább növelhető lenne. Ennek érdekében a megkérdezett szakemberek stratégiai gondolkodást, kiterjedtebb, hatékonyabb együttműködést és egységes kommunikációt várnak.”
Az eddigi eredmények: jó alapok
Némi késéssel ugyan, de az elmúlt években látható a fejlődés a fenti területeken. A Balaton 2020-ban a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 – Turizmus 2.0 stratégia céljaival összhangban a tizenegy kiemelt turisztikai térség egyikévé vált, és számos fejlesztés indult vagy érett be. A nyári szezonon kívüli vendéglátás élénkítése terén az alábbiakat érdemes kiemelni:
- Megújult Keszthely és Zalakaros Tourinform irodája.
- Átadták a megújult tihanyi Bencés Apátsági Múzeumot. A kormány további 2,7 millió forintot biztosít a bencés rend tihanyi perjelségének arra, hogy az apátságot felújítsa, szépítse és „turisztikai attrakciókat” hozzon létre. A település 2030-ig megfogalmazott fejlesztési stratégiája összesen 40 beavatkozást tartalmaz, amelyek eredményeként megújul Tihany turisztikai kínálata.
- Lezajlottak a „Zalakaros gyógyhely komplex turisztikai fejlesztése” című projekt kivitelezési munkálatai, amely tovább növelték a fürdőváros vonzerejét. A pályázat összeállításakor a konzorciumi partnerek kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy a tervezett fejlesztés révén, a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiával összhangban, olyan négy évszakos, komplex kínálat jöjjön létre, amely a lakossági igények figyelembevétele mellett a településre látogatók számára is megteremti a minőségi időtöltési lehetőségeket.
- Reformkori Divatházzal, új pihenőparkokkal, garantált programokkal, valamint számos interaktív és kipróbálható eszközzel is bővült Balatonfüred turisztikai kínálata. A gyógyhelyi miliőhöz illeszkedő, minőségi vendégfogadás feltételeinek megteremtését új információs pont, étterem, kávézó, pékség, valamint kulturált zöldfelületetekkel ellátott pihenő- és aktív terek is segítik.
- Újra állami tulajdonba került a Hévíz-Balaton Airport. A tervek szerint a sármelléki repülőtér lesz „a Nyugat kapuja”. A közvetlen légiösszeköttetés révén még több külföldi vendég érkezhet, ráadásul a szezonalitás további csökkenése is várható. A repülőtér korábban már nagy számú menetrend szerinti járatot fogadott például Londonból, Frankfurtól, Düsseldorfból, Moszkvából, illetve charter járatokat Németországból és Oroszországból. Legkiemelkedőbb évében csaknem 120 ezer érkező és induló utast szolgált ki. A mostani fejlesztésekkel és a kapacitások bővítésével ez a szám tovább növelhető. Idén elindult a Wizz Air új járata is Dortmundból, amely arra is lehetőséget teremt, hogy a korábban jellemzően egészségturisztikai céllal érkező vendégek mellett egy újabb, fiatalabb célcsoportnak mutathassuk meg Hévíz és térsége sokszínűségét, egyediségét, a Nyugat-Balatoni régió változatos programkínálatát a teljes nyári és a kora őszi időszakban.
- 2018-ban hárommilliárd forintos keretösszeggel megjelent a Kisfaludy tematikus élményparkfejlesztési konstrukció negyedik felhívása. A támogatásra új, négy évszakos élményparkok létesítésével lehetett pályázni a Balaton kiemelt turisztikai fejlesztési térségben. Ennek keretében új élményelemekkel gazdagodott a zalaszabari Zobori KalandoZoo és a balatonboglári kalandpark.
- Stratégiai partnerként működik együtt a Magyar Turisztikai Ügynökség és a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. a jövő évi Európa Kulturális Fővárosa program minél sikeresebb megvalósítása, valamint Veszprém város és a Bakony-Balaton régió további turisztikai fejlődése érdekében. Könnyid László vezérigazgató-helyettes kiemelte: „Az Európa Kulturális Fővárosa cím 2023-ban nemcsak a városra, hanem az egész térségre, sőt végső soron a teljes turisztikai szektorra és a magyar gazdaságra is pozitív hatással lesz. A programnak köszönhetően még nagyobb figyelem irányul Veszprémre és környékére, az elmúlt évek fejlesztései pedig hozzájárulnak a város turisztikai vonzerejének, és az egész térség ismertségének a növeléséhez. Veszprém és a Bakony-Balaton olyan sokoldalú, négyévszakos desztináció, amely kulturális, természeti és vallásturisztikai adottságai révén is érdemes az Európa Kulturális Fővárosa címre.”
A teljes cikket a Bor és Piac magazin 2022. negyedik lapszámában olvashatják.
(Csillag Zoltán)
