A jubileumi negyedszázados Kadarka-fesztivál talán az egyik utolsó nagyszabású nyilvános rendezvény volt hazánkban a koronavírus árnyékában. Ez volt a 25. fesztivál, és ebből ez volt a huszadik, amit az István Borház rendezett. Az adott időszakban érvényes előírásoknak megfelelően a résztvevők számát 100 főben kellett maximalizálni, így a rendezvény talán nem volt annyira széleskörű mint egyébként, ám eredményeiben, üzeneteiben mindenképpen rendkívül fontos és előremutató volt.
Dr. Németh Krisztina valamint Filus János előadásában annyi rendkívül fontos, nem csupán a Kadarka fajtát, hanem az egész szőlész-borász társadalmat érintő gondolat volt, hogy ezekre ígéretünk szerint most visszatérünk. Dr. Németh Krisztina, a Kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutatóintézettől „Klímahatások az alföldi szőlőtermesztésben” címen tartott előadását. Az éghajlat mindig is változásban volt és változásban van. Voltak nagy boom-ok ezen a téren a történelem folyamán, melyek jellemzően a nagy meteor-becsapódások, illetve vulkán-kitörések miatt következtek be. A klímaváltozás nem a mai kor sajátja, ám hogy ennek mértéke mekkora, hogyan alakul a jövőben, az már tőlünk is függ. Aggasztó ugyanakkor, hogy a téli nyugalmi állapot időszaka egyre csökken, az aszályos időszakok viszont egyre sűrűbbek.
Filus János, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa Felügyelő Bizottságának tagja „Hogyan tovább szőlészet a ’19-es évjárat tükrében” címen tartott előadást. Mint mondta, ilyen keserves évjáratot még soha nem élt meg a termelés viszontagságai és az alacsony értékesítési árak miatt. A zöldszüret lehetőségével a Kunsági Borvidéken 1900 hektáron éltek, miközben az egész ország szőlőtermő vidékeiről 3500 hektáron alkalmazták ezt a kényszermegoldást. Már az is elég súlyos jelzés, hogy ennyien választották a zöldszüretet, ám még vészjóslóbb, hogy egyre növekszik a tőkekivágás mértéke is. Csökken a belföldi borpiac, a mi nemzedékünk még csinálja, ám gyermekeink már az ár/érték arányt figyelik, összehasonlítják pld. a sörkészítés jövedelmezőségével, és egyre kevesebben vállalják fel a borászatot. Ezt semmi nem bizonyítja ékesebben mint az, hogy a három hazai középfokú borászati képzésben összesen 20 tanuló végez ebben az évben.
Mint Filus János elmondta, vissza kell adni a termelők önbizalmát, ami csakis a szakma jövedelmezőségének megoldásával történhet. Sok ágazatban mutatkoztak a közelmúltban is problémák. A tejtermelők gondjait a kormány az iskolatej bevezetésével orvosolta. Az almatermelők túltermelését is hasonlóképpen oldották meg. Idén a méhészeket is kisegítették méhcsaládonkénti extra támogatással. A szőlészet-borászat is elvárja, hogy gondjaikat karolja fel a politika. Ez történhetne részben azzal is, ha jobban lenne tudatosítva, hogy a bor nem butító alkohol, hanem „Wine in Moderation” alapon mértékkel kellemesen fogyasztható, ellazító, stressz-oldó, hangulat-fokozó ital. A Kunsági Borvidék termelőinek kincs van a kezében, hiszen könnyed, gyümölcsös, üdítő hatású borokat képesek előállítani, mely kedves lehet a fiatalok számára is.
„Fontos lenne a borászat helyzetbe hozása, mert a szőlő nekünk nem csak a bort, hanem a KENYERET is jelenti” – zárta előadását Filus János.