Egy esztendő alatt rengeteg minden történik a szőlész-borász szakmában. Minden év új kihívásokat tartogat, minden évjárat egyedi, minden évben változnak a támogatási lehetőségek, miközben változik a technológia. Új távérzékelési megoldások, új automatizációs lehetőségek, meg persze sajnos új veszélyek, új kártevők. Így aztán itt az ideje, hogy eljöjjön az aktuális Borkonferencia, amikor lehetőség van arra, hogy kiderüljenek az új feltételek, kérdéseket tehessünk fel, és válaszokat kaphassunk. A Borkonferencia immár nyolcadszor ült össze a Hotel Boscoloban, hogy a legilletékesebbektől kaphassunk választ az aktuális problémakörökben.
Rókusfalvy Pál, a konferencia társszervezője
A résztvevőket Rókusfalvy Pál, a konferencia társszervezője köszöntötte. Bevezetőjében ráirányította a figyelmet a földművelés és a kultúra összefüggéseire, hiszen a latin nyelv ezt a tevékenységet agricultura elnevezéssel illette. A földművelés így – magában foglalva természetesen a szőlőművelést is – a kultúra elemi része. Alkonyi László Par Excellence-díja borszakírót idézve jelezte viszont, hogy „A kultúra ott ér véget, ahol az ember a földtől elszakad.”
Az agrárminiszter nevében dr. Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár nyitotta meg a konferenciát. Mint elmondta, a kormány munkája ezer szállal fűződik a szőlész-borász társadalomhoz. A kormány célja ebben a helyzetben, hogy támogató környezetet biztosítson jó borok készítéséhez. Az utóbbi időszakban is igyekeztek azon, hogy sok olyan kaput nyissanak meg a támogatási rendszerrel, melyen át támogatást tudnak nyújtani a szakmai munkához. Ennek során az utóbbi időszakban 20 ezer hektár szőlőültetvény újult meg. A további munka segítéséhez jövedelem-stabilizáló pénzalap nyílik újra termelői csoportok támogatásához pályázati lehetőségekkel, hogy a borászok jobban tudjanak a szakmai munkára, az innovációra koncentrálni.
dr. Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár
A részletekbe jobban belemerülve, Feldman Zsolt felvázolta a Nagy István agrárminiszter által már beharangozott új bortörvény legfontosabb elemeit. Ennek elsődleges célja az adminisztráció csökkentése, lehetőség szerint e-ügyintézésre terelése. Az e-pincekönyv segítségével élhetőbbé válik az ügymenet nyomon követése, sőt még a termékleírások módosíthatók lesznek az adott szüreti időszakok sajátságos viszonyaihoz illeszkedően.
Az új bortörvény hatályba lépésének várható időpontja 2020 nyara. Addigra beindul az új bel-, és külpiaci promóció is, amelyre a kormány 7 – 7 millió eurós pályázati lehetőséget biztosít, ami 2020 március 12 és április 30 között lesz beadható. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy nem a pályázat beadásának gyorsasága, hanem a minősége lesz a döntő az értékelés során. Az új lehetőségek a boraszat.kormany.hu/hirlevel oldalról elérhetőek lesznek.
Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke
Bor – Közösség – Marketing címszó alatt tartotta meg előadását Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke. Visszatekintett az elmúlt 30 esztendőre, mint elmondta ez alatt az időszak alatt rengeteg dolog történt. Fontos a visszatekintés, helyzetértékelés, mert e nélkül bizonytalan lenne a jövő irányvonala. A szakma hitelessége, jövedelmezése sajnos nem tart ott, ahol véleménye szerint tartania kellene. Ezt mi sem jellemzi jobban, mint az a tény, hogy az EU bort exportáló tagállamai közül a magyar borok átlagára hátulról a második helyen van mintegy 0,8 euro/liter értékben. Miközben a szakma megelégedéssel konstatálhatja a 2X7 milliós pályázati lehetőséget, egy igazi megújulás nem képzelhető el a termelők nélkül. A HNT elnöke jelezte, fontosnak tartja, hogy a célok megfogalmazása a termelői közösségekből származzon. Jelezte egyben, hogy a HNT saját forrásból 150 milliós keretet biztosított a fiatalokat megszólító promócióért, hiszen a borfogyasztás csökkenő tendenciát mutat, fontos, hogy borhoz értő, bort moderáltan fogyasztó fiatal generációk jöjjenek létre.
A konferencia idei főtémája az innováció volt, ebben a témakörben koncentrálódtak a további érdekes előadások is. Dr. Tomor Tamás tudományos főmunkatárs, igazgató a Debreceni Egyetemtől a távközlési módszerek és eszközök szőlészetben való használatáról tartott előadást. Ebben részletezte az űrfelderítéstől a repülős távérzékelésen át a drónhasználatig a legújabb eredményeket, valamint érzékeltette, hogy milyen célból melyik metodika alkalmazása az optimális. A Tokaji Borvidéken végrehajtott LIDAR felmérés alapján mutatta be a geoinformatikai stratégiában rejtőző automatizálási lehetőségeket.
Molnár Ákos, a Magyar Szaporítóanyag Termesztők Szövetségének elnöke
Biológiai alapok – Alkalmazkodás a változó világhoz címen Molnár Ákos, a Magyar Szaporítóanyag Termesztők Szövetségének elnöke tartott előadást. „Nem kell félnünk a változásoktól, hanem alkalmazkodnunk kell hozzá” – idézte egy buddhista szerzetes szentenciáját, bár a továbbiakban elhangzottak inkább némi lúdbőrzést indukálták az emberben. A nemzetközi szabályozások alapján védőszereink hatékonysága egyre csökken, miközben egyre újabb és egyre veszélyesebb kártevők jelennek meg. Ez bizony elég súlyos dilemma. Már talán évtizedek óta konstatáljuk gesztenyefáink szomorú pusztulását az aknázómoly miatt, de most ennek a kártevőnek megjelent egy szőlőlevélre szakosodott aljafa is. Hasonlóképpen veszélyt jelent a Xylella, ami eddig több 10 ezer hektár olajfa ültetvényt pusztított ki, most ez a baktérium is a szőlő irányában látszik elmozdulni. És akkor még nem beszéltünk az ESCA kártevéseiről, aminek kártétele az elmúlt évben olyan súlyos volt Oloaszországban, hogy a Cabernet Sauvignonban hiányok jelentkeztek országos szinten.
A továbbiak során is az innováció tematikája köré csoportosuló előadások, kerekasztal beszélgetések tarkították a konferencia programját. Ezek közül is kiemelhető Nagy Roland beszámolója a Csányi Pincészetnél alkalmazott szőlészeti termelés monitoring rendszer használatáról, valamint a Sepp Moser birtok tulajdonosának, Nikolaus Mosernek Innováció – visszatérés a gyökerekhez címen elmondott gondolatai.
(Dékány Tibor)
