Ahogy 2019. december 5-én nyilvánosságra került, a 2019. Év Bortermelője díj nyertese Koch Csaba a Hajós-Bajai borvidékről. Koch Csaba részére az ezzel kapcsolatos oklevelet a Magyar Bor Akadémia által szervezett gálaebéden nyújtotta át február 9.-én Zilai Zoltán, a MBA elnöke. Az eseménynek idén első ízben a Hotel InterContinental adott otthont.
A Magyar Bor Akadémia által gondozott „Év Bortermelője Magyarországon” cím nem egy bor kiváló minőségének elismerését jelenti, hanem a nyertes bortermelő több éven át tartó, kiemelkedő teljesítményéért, borainak állandó, kiváló minőségéért, azok hazai és külföldi sikereiért, a borszakmáért tett erőfeszítéseiért adományozható.
A házigazda és a műsorvezető szerepét Szőcs Artúr színművész-rendező töltötte be, mögötte az Év Bortermelője 2019 választás első 6 helyezettje
Koch Csaba idén hatodik alkalommal került a jelöltek közé, tavaly alig szorult a második helyre. Koch Csaba azok közé tartozik, akik nem csupán nagyszerű borokat állítanak elő, hanem felelősséggel gondolkodnak a fenntartható fejlődés terén is. Mert azok, akik felelősséget vállalnak bolygónk jövőjéért, már egyre inkább proponálják a változások szükségességét, hiszen a permetszerek folytonosan növekvő mértékű használatával saját életterünket mérgezzük.
Miklósa Erika az operettől a sanzonig széles repertoárt mutatott be
A gálaebéden a program gördülékeny menetét biztosította, egyben a házigazda és a műsorvezető szerepét Szőcs Artúr színművész-rendező töltötte be. A gálaebédet részvételével megtisztelte Áder János köztársasági elnök, valamint felesége, Hercegh Anita. A programban felléptek Miklósa Erika, valamint Szekeres Adrienn előadóművészek.
Az előételt Zobóki Zoltán készítette (Disciple Auguste Escoffier). A Hal fogás dr, Novics György Magyar Örökös Halfőző Bajnok) továbbá Csémy László és Veszeli István – a Bajai Halászléfőző Lovagrend tagjai által került az asztalra. A hús fogás Oláh Zoltán (Castellum Fogadó Hollókő) produktuma volt. A vad fogást Száger Gyula készítette a Pest-Buda étteremtől. A desszertkülönlegességeket Gullner Gergő Executive Chef, valamint a Hotel InterContinental Budapest cukrászdája biztosította.
Koch Csaba életpályáját, eredményeit a Magyar Bor Akadémia titkárságából Sári Enikő, valamint Keményné Koncz Ildikó méltatta. Az elismerő díszoklevelet Koch Csaba részére Zilai Zoltán, a Magyar Bor Akadémia elnöke nyújtotta át. A Hajós-Bajai Hegyközség nevében az elnök, Sümegi József köszöntötte Koch Csabát, aki ezzel a címmel is sokban járult hozzá a borvidék elismertségéért.
Koch Csaba a Magyar Bor Akadémia elnökségével a háta mögött
Koch Csaba köszönő beszédében elmondta, hogy életében elsősorban a szeretet vezérli. A szeretetet tartja legfontosabbnak a Teremtő irányában, a Haza irányában, a termőföld irányában, valamint embertársai irányában. Hisz a becsületes munka erejében, és ha elért sikereket, azt is az elkötelezett, kemény munkának köszönhető. Koch Csaba egy borász-generáció 10.-ik nemzedéke, aki megköszönte felmenőinek, így elsősorban nagyapjának, valamint dédapjának hogy segítettek őt azzá tenni, amivé lett emberileg, szakmailag egyaránt.
Koch Csaba idejekorán ráérzett a rezisztens fajták elterjesztésének szükségességére, hamarabb ébredt ezen a téren, mint a hazai szakma, rendszeresen átjárt Temerinbe hogy tanulmányozza az ottani fajtakísérleteket. Az alanyokat is onnan szerezte be első kísérleteihez, a jó tömegbort adó Bácskát, valamint a minőséget képviselő Pannoniát. A rezisztens szőlők meghálálják a gondoskodást, kettős eredményük hogy nem általuk nem kell a környezetbe méreg-anyagokat juttatni, így a permetezési költségeket is meg lehet takarítani.
Koch Csaba, valamint lapunk főszerkesztője, Bozzai Zsófia
De Koch Csaba innovatív gondolkodása nem merül ki a rezisztens fajtákkal való eredményes kísérletezéssel. Az ő felfogása szerint a szokásosnál nagyobb lombozattal fejlődő szőlőnek megnő a fotoszintetizáló képessége – így több napfény kerül a bogyókba, majd a palackokba. A művelésmódra irányuló kutatások jelenleg is zajlanak, a drónos fotoszintézis-vizsgálatok során is jól látszik, hogy az általa „boldog szőlő”-nek nevezett növény intenzívebben fotoszintetizál, mint a csonkázott, azaz „boldogtalan” szőlő, és az is bebizonyosodott, hogy a „boldog szőlő” 10 százalékkal többet terem. –Mint Koch Csaba elmondta, komoly kutatásokat végeznek ezen a téren a SZIE szőlészeti tanszékével, Dr. Bálo Borbála egyetemi docenssel, és a mérések is igazolják azt, amit Csaba már tapasztalatból érzékelt, hogy az 1kg. szőlőre jutó nagyobb lombfelület az erősebb fotószintézis miatt mindenféleképpen egy magasabb minőségű szőlőt és ebből értelem szerint egy magasabb minőségű bort eredményez. Ami pedig ökológiai szempontból jó, az történetesen gazdaságossági szempontból is hasznos, mivel a szakképzett szőlőmunkások száma egyre szűkül. A csonkázás munkafolyamatát így nem kell elvégezni, vagyis ez így egy jól működő win-win szituáció.
(DT)
