2025 novemberében immár negyedszer rendeztük meg az Ősszel is Balaton sétáló borkóstolót és mesterkurzust Balatonalmádiban. A megjelent borászatok közül ezúttal egy badacsonyi családi borászat tulajdonosait kérdeztük a mesterkurzus témái kapcsán.
Hogyan érinti önöket az aranyszínű sárgaság? Elkezdtek-e valahogy védekezni?
Találtunk sajnos mi is, bár nem olyan őrült mértékben, mint sokan a környéken. Legjobban a Kéknyelűt és a Szürkebarátot érintette a betegség a tapasztalatunk szerint. Nálunk és a hegyen az ismerősöknél is ez a két fajta volt a jellemző, amit megtámadott. Egyelőre még csak annyit tudtunk tenni, hogy meg lettek jelölve a tőkék és ki lettek vágva, ki lett ásva a gyökerük, amennyire ki lehetett ásni és el lettek égetve a beteg tőkék, de sokat ez így még nem tud segíteni. A jövő évben fog kiderülni, hogy mennyi beteg tőke lesz a jelenlegihez képest, amit kivettünk. Egy előadásban, amit hallgattunk, elhangzott, hogy gyakorlatilag sokszorozódni szokott az adott ültetvényen belül, az adott táblán belül a beteg tőkék száma. Meglátjuk, hogy fog kinézni jövőre. Sok jót nem rejteget számunkra sem.
Látja a gyorsulását ennek a folyamatnak önöknél vagy az önök régiójában, Badacsonyban?
Mindenképpen, igen. Főleg a Szent György-hegyen, ahol gyakorlatilag az ültetvények ötven százaléka már halott. Van olyan pincészet, ahol a 12 hektárból 8-at ki kellett vágni, bioültetvények. És hát az a baj, hogy mi hiába védekezünk előírásszerűen, amikor ott vannak a szomszédban olyan területek, amik el vannak hanyagolva, nem foglalkoznak velük. És nem csak szőlőterületek, hanem elvadult területek is, gazdátlan területek. A gazdanövénye, ha jól tudom, az iszalag, a vadszőlő, ahol a kabócák szaporodnak. Meg Badacsonyban ugye vannak a szőlőteraszok, azoknak a rézsűi, az egy meleg, kiváló élettér. És ugye azokat a rézsüket tisztán tartani, karbantartani, nagyon nehéz.
A klímaváltozás hatásait hogyan észlelik?
Hogy ez most a klímaváltozásra fogható-e, vagy pedig az ültetvények korára – de a szárazságra mindenképpen -, hogy az adott ültetvény, főleg az Olaszrizling, a Szürkebarát nem bírja úgy felvenni a tápanyagot a talajból, mert nincs annyi csapadék, és ez sajnos sokszor a termésben is, a mustokban is megjelenik már. Mi spontán erjesztéssel foglalkozunk – és azok a tápanyagok, amelyek az élesztőket táplálnák, ezek nincsenek benne a mustban, mert nem tudta felvenni már a talajból sem a szőlő, és ezért sokszor problémásabb tud lenni az eredmény is. Mi ilyeneket vettünk észre, illetve a termésmennyiséggel is van probléma, de nagyon sok a vadkár is, szóval nem lehet mindent a klímára fogni.
És kényszerfajtaváltásra volt szükség emiatt?
Kimondott fajtaváltás nem volt. Olyan fajtáink vannak, amik viszont talán, idézőjelben nyertesei lehetnek ennek az időjárásnak: a Budai zöld, a Vulcanus, és a jövőben remélhetőleg a Furmint. Van egy Furmint ültetvényünk, amiről idén szüreteltünk először, és eddig egészen biztató jelek vannak.
Mekkora a terület?
Az összes terület hat és fél hektár.
A kékszőlő jelentősége változott a klímaváltozás hatására?
Nekünk nincsen, de többeknek van a környéken is. A csökkenő vörösborfogyasztását észleljük, hiszen vörösboros vidékeken is már fehérszőlőt igyekeznek ültetni, Irsait, ha jól tudom.
(Az interjút készítette: Fogarasi Barbara)
