Az Ökológiai Szekcióján keresztül a családi biotermelők képviseletét is ellátó Vindependent – Magyar Független Szőlő- és Bortermelők Országos Szövetsége 2025. november 11-én rendezte meg IV. Ökológiai Szőlőtermesztési Konferenciáját a Figula Pincészetnél, az Agrárminisztérium támogatásával.
A Vindependent által immár negyedik alkalommal, Tokaj, Szekszárd és Eger után ezúttal a Balatonfüred-csopaki borvidéken megtartott szakmai rendezvény az év szomorú slágertémáját, az aranyszínű sárgaság kérdéskörét járta körbe – főleg biotermelői szempontból. A konferenciára a balatoni borrégión túlmenően az ország legtávolabbi borvidékeiről, sőt Felvidékről is érkező közel negyven érdeklődő termelő részvételével került sor.
Vindependent konferencia
Makai Gergely, a Vindependent elnökségi tagja köszöntőjében jelezte, hogy idén nem is lehet más témája a szőlészeti-borászati konferenciáknak, mint az aranyszínű sárgaság. A Vindependent – miközben rávilágít a védekezés fontosságára – egyben bátorítja is azokat, akik nem emiatt esetleg lemondanának a BIO művelési módról – hogy tartsanak ki, mert a védekezésnek ebben a szektorban is meg vannak a lehetőségei.
A HNT Szőlészeti Szekciója elnökének, Molnár Ákosnak a nyitóelőadásából a nemrégiben lezárult őszi felderítési akció eredményeire alapozva kapott a hazai helyzetről aktuális tájékoztatást. Nemzetközi kitekintést adott a kór terjedéséről, mint említette, Olaszországban már a hetvenes években a szőlőültetvények 70%-át újra kellett telepíteni. Akkoriban mi még abban reménykedhettünk, hogy a betegség csak a mediterrán vidékek gondja. Most viszont, hogy elért minket is, egyetlen lehetőségünk van, visszaszorító stratégiát kell folytatnunk, ennek érdekében alakultak meg a „Szőlész fitoplazma munkacsoport”. A HNT komoly feladatot kapott ebben a munkában a hegybírók hatáskörének kiterjesztésére vonatkozóan. Több, mint 1700 fő részvételével alakultak meg a szemlecsoportok, akiknek legkésőbb év végéig az összes szőlőparcellát be kell járniuk, hogy munkájukat elvégezhessék.
Vindependent körkép
A hazai helyzet értékelését külföldi kitekintő követte: Koday Lőrinc, a bioművelést alkalmazó osztrák Weingut Neumeister szőlészeti szakembere számolt be a betegség stájerországi és burgenlandi terjedéséről, az ottani szabályozásról, az alkalmazott kezelési módozatokról. Mint ebből kiderült, ott sem tréfálnak, ahol nem művelik a szőlőt, ott 30 ezer euro/hektár büntetést kell a tulajdonosnak fizetnie. Érdekes, hogy ott a betegséget terjesztő kabócákkal szemben nem védekeznek, a fertőzött növényeket elégetik.
Gál Péter, az Agrárminisztérium Borászati, Eredetvédelmi és Agrármarketing Főosztályának vezetője előadásában az érintett gazdák számára kiemelt fontosságú kártalanítási és támogatási lehetőségeket, illetve a betegség terjedésének gócpontjaiként szolgáló felhagyott ültetvények közérdekű kivágásának új eljárásrendjét ismertette.
A két záróelőadás már a konkrét ökológiai alapú védekezési megoldásokról szólt: Lakatos-Zámbó Lilla, a két hazai ökológiai tanúsító cég egyikének, a Bio Garanciának az előadója az ökológiai gazdálkodás hazai tendenciáiról adott átfogó bevezetője után a betegég vektorának, az amerikai szőlőkabócának a visszaszorításában alkalmazható engedélyezett készítményeket mutatta be, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézettől Mezőfi László pedig arról beszélt, hogy a virágos sorközvetések hogyan járulhatnak hozzá a rovar elleni fenntartható védekezéshez.
A közönég soraiból az eladók felé intézett számos kérdés jól mutatta mennyire komolyan veszik a termelők a problémát, ugyanakkor az elhangzottak bizakodásra adnak okot: a külföldi példák és a megismert ökológiai védekezési lehetőségek mind arra utalnak, hogy a bioszőlészetről még az aranyszínű sárgaság árnyékában sem kell hosszútávon lemondanunk.
Dékány T – Somogyi G
