2012-ben került sor először a „Magyarország Legszebb Szőlőbirtoka” pályázat megrendezésére. A szőlő, a szőlővel borított domboldalak, hegyoldalak a Pannon vidék nélkülözhetetlen tájalkotó eleme. A szőlő-, és borkultúra az emberiség 6000 éves tradíciója, megmaradása, fenntartása a Pannon táj kultúrkincse, aminek megőrzése, fejlesztése elsődleges fontosságú. Ebből a felismerésből indítottuk el mozgalmunkat, pályázatunkat, féltő gonddal fordulva a hazai borvidékek értékőrző képességeinek fenntartása felé. Szeretnénk, ha szőlőhegyeink szépségének megőrzése kultuszt teremtene. Munkánk, mozgalmunk fontosságát osztja Dr. Nagy István agrárminiszter is, aki elvállalta pályázatunk fővédnökségét, és részt vett a MATE Budai Campusán megrendezett elmúlt évi eredményhirdetésén is.
Ez évben tizennegyedik alkalommal került sor Magyarország Legszebb Szőlőbirtoka pályázatunk kiírására. Ahogy ezelőtt is, idén is három kategóriát jelöltünk ki a birtok-méreteknek megfelelően. A 10 hektár alatti birtokok a Kisbirtok, a 11-50 hektáros szőlőterülettel rendelkező borászatok a Középbirtok, míg az ezen felüliek a Nagybirtok kategóriában mérethették meg esztétikumukat és minőség iránti elkötelezettségüket.
A már jól bevált metodikánk szerint kategóriánként az internetes szavazás 3-3 befutó borászatát emeltük be a legjobbak közé, így eleve olvasóink határozták meg az érmesek mezőnyét, akik Facebook-profiljaik segítségével közvetlenül és egyszerűen tudták leadni szavazataikat. Az olvasói szavazatok alapján díjazásra ajánlott 3X3 szőlőbirtokot szerkesztőségünk tagjaiból, az előző év első-helyezettjeinek képviseletéből, valamint a MATE szőlészeti és borászati tanszékeinek professzoraiból, emeritus professzoraiból álló zsűri látogatja sorra. Idei harmadik utunk az etyeki Haraszthy Pincészethez vezetett.
Dél-Amerikából Etyekre
Kedves gesztus volt az argentin Carlos Coelhotól, hogy nem saját nevét ragasztotta borászata céhtáblájára – bár a Coelho név is szépen cseng hazánkban az írói névrokonság kapcsán. Carlos dél-Amerikából érkezett hazánkba, és ingatlanfejlesztő szakemberként jó szemmel vette észre, hogy a fővároshoz közeli Etyek szőlőhegyén össze lehetne kötni a borturizmust a gasztronómiával és a wellness szolgáltatással. A pince elnevezése a tradicionális dél-amerikai – magyar kooperációra utal a szőlőtelepítést, borászkodást illetően. Haraszthy Ágostonnak, aki hazánkból a tizenkilencedik században Kaliforniába vándorolt, és ott a szőlőt meghonosította, Mariano Guadalupe Vallejo volt a társa, segítője. Van tehát szakmai tradíciója annak, hogy dél-amerikaiak magyarokkal együttműködjenek a borászat terén, és az etyeki borászat, a borok ismeretében nyugodtan állítható, hogy van jövője is.
Carlos Coelho 1992 óta él hazánkban, és 1998-ban etyeki látogatás során határozta el, hogy ott létrehoz egy pincészetet. Azt, hogy elsősorban prémium minőségű borokat kívánnak előállítani, már a névválasztással is jelezte, hiszen ilyen veretes nevek előtt csak minőséggel lehet tisztelegni. A tulajdonos meglátása, hogy „Budapest Szőlőskertjében” borászati-gasztronómiai-wellness központot hoz létre, messze megelőzte korának gondolkodását, és nem csupán hazánkban, hanem minden valószínűség szerint az egész egykori kelet-európai blokkban is ez az első ilyen jellegű komplexum. A tulajdonos olyan elemi kedvvel vetette bele magát a szőlészkedésbe, borászatba, hogy az épület közvetlen környezetében a Chardonnay vesszőket saját kezével ültette. 2003-ban szüretelték az első évjáratot.
Térkompozíció a Váli-hegyen
Látogatásunkat a Váli Újhegy tetején kezdtük, ahol a birtok szőlőinek zöme teszi dekoratívvá a hegyplatóját. A mint azt Kollai Sándor szőlész elmondta, a telepítéseket 2019-re fejezték be, az összességében csaknem 100 hektáros területüknek mintegy fele a termő szőlő. 12 hektáron Irsai Olivér, 11 hektáron Sauvignon blanc, 6 hektáron Chardonnay és Királyleányka, 2-2 hektáron Szürkebarát és Zenit terem itt. A kékszőlők kisebb egységet képeznek a hegytetőn, 8 hektáron Pinot noir, 1 hektáron Malbec, míg ½-½ hektáron Merlot és Cabernet Franc terem. Ám a Váli Újhegy tetején nem a gondosan művelt szőlősorok jelentik az egyetlen esztétikai élményt. „Az élet ott magasrendű, ahol művészi.” – írta Hamvas Béla, és bár a borkészítés önmagában is művészet, vannak borászatok, ahol amellett, hogy művészi elkötelezettséggel készítik boraikat, más művészeti ágak előtt is kaput nyitottak. A hegytetőn egy gigantikus méretű szoborkompozíció díszeleg, ami különösen éjszaka – kivilágítva – messziről is élvezhető. A szoborkompozíció Alexander Milov alkotása, és Nevadából lett hazánkba szállítva körülményes módon, címe: Szeretet. Az alkotást a borászat tulajdonosai, Carlos és Ingeborg ajándékozta a környéknek és hazánknak.
A szőlőhegyi vizitet követte a borászati központ felkeresése, ahol a tulajdonos Ingeborg asszony fogadta látogatásunkat. A borászat központi épületének külsejét szolid elegancia jellemzi rusztikus anyaghasználattal, dominál a helyi bontott tégla –gyakorta a kézműves módon készült téglalapok címeres felének kifelé fordításával változatossá, izgalmassá téve a falfelületet – valamint a szintén közeli sóskuti mészkő használata. Igen szellemes, játékos módon megjelennek egyes téglafal-felületeken zöld üvegtéglás kombinációk, melyek olyan hatást keltenek, mintha a falközökbe imitt-amott üres borosüvegeket építettek volna be. Az épület külső megjelenésében csupán annak kilátó-tornya árulkodik arról, hogy itt valami grandiózusabbról van szó, nem egy átlag öreghegyi présházzal állunk szemben.
Birodalom a föld alatt
Az épület alatt két pinceág húzódik, az egyikben a koracél tartályok, valamint barrique hordók sorakoznak, a másikban pedig a palackozott borok érnek. A pincetúrát Pázmányi Dániel borász vezette, aki egy széles látókörű, ambiciózus fiatal borász, az egyetem után két évet Portugáliában dolgozott, majd fél évet Michiganben. Hála a borászat argentínai illetve kaliforniai testvér-birtoktesteinek, azóta jó párszor megfordult dél-Amerikában is. Ez is biztosítéka annak, hogy a pincészet folyamatosan képes a nemzetközi trendekhez jól illeszkedő könnyű, üde, gyümölcsös reduktív borok előállítására. A hordók között van magyar, francia, amerikai tölgyből készült, melyik bor melyik fafajtát igényli.
Az épület lelke a felszín alatti exkluzív borkóstoló helyiség, a VIP-terem, amelyből a pinceágak kiágaznak. A terem padlózata fekete brazil gránit, míg falai a szabadon álló, rusztikust hatást keltő sóskúti mészkőből készült kváderkövek. A belsőépítész úgy alkotta meg az épület központi szimbolikáját, hogy a dél-amerikai és helyi, magyar építőanyagok elegáns asszociációja domináljon. A helyi sóskúti követ – amelyből egyébként a parlamentet építették annak idején – nem csiszolták, így falai visszaadják az etyeki pincesorok világát is. A brazil gránitkövezeten a dél amerikai sajátos, veretes tölgyfa bútorok kínálják hellyel az érkezőt, a székek egyenként úgy huszonöt kilósak, az asztalok mázsányiak, mindez valahogy egyszerre sugallja a mindenség és az időtlenség atmoszféráját. A dél-amerikai kapcsolatra utal még az is, hogy a bárpult feletti falrész az ottani jellegzetes viselettel, ponchókkal és szalmakalapokkal van dekorálva.
Az 1998-ban létesített pincészet borászati feldolgozó üzemét 2006-ban adták át, mely egy évvel később a vendéglátó egységgel, az argentin konyhájú Matador étteremmel bővült, ami egyszerre stílusos, elegáns és mégis otthonos. A wellness-úszómedence, a jakuzzi a szaunával, valamint a családosok számára kialakított kis játszótér is azt jelenti, hogy nem lehet senki a családi, vagy baráti társaságban, aki itt ne találná meg a kedvenc elfoglaltságát. A nagy zöld és füves területek, finomítják, tompítják a borászat működtetéséből esetlegesen adódó üzemszerű hatást. A tulajdonosok felfogása és koncepciója meghatározza a pincészet mindennapjainak életét, a vendégközpontú szemlélettel otthonos érzést keltve az elegáns miliőben, amelyet áthat valami emelkedett életérzés, a Tropicana beach-en úgy érezhetjük magunkat, mintha éppen Hawaii-ban nyaralnánk! A Haraszthy birtok mindenterületen – legyen az bor, gasztronómia vagy wellness – osztályon felüli nívót képvisel.
Dékány Tibor
