Az elmúlt két évben jelentősen nőtt az alkalmi borfogyasztók aránya a 18-40 éves korosztály körében, és a választásnál egyre inkább előtérbe kerül az egészség- és környezettudatosság, valamint a magyar termőhely fontossága – derült ki a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) megbízásából készült reprezentatív kutatásból.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa megbízásából készült friss, reprezentatív kutatás szerint a 18–40 év közötti fiatalabb korosztály egyre tudatosabban viszonyul a borfogyasztáshoz. A felmérés a Z generáció (18–29 évesek) és az Y generáció (30–40 évesek) borfogyasztási szokásait vizsgálta, és jól látható változásokra mutatott rá: míg korábban a bor nem számított igazán népszerű italnak ebben a korosztályban, mára kezd előtérbe kerülni.
A 2023-as eredményekhez képest a borfogyasztók aránya számottevően nőtt – a Z generáció esetében 23, az Y generációnál 8 százalékponttal emelkedett. Bár a rendszeres borfogyasztás még mindig nem jellemző a fiatal felnőttekre, alkalmi élvezetként egyre többször jelenik meg, a válaszadók 55 százaléka nyilatkozott így. Ebben főleg a Z generáció jár az élen – harmaduk szokott alkalmanként bort kóstolni, míg az Y generációban ez minden ötödik emberre igaz. Az is figyelemre méltó, hogy a megkérdezettek több mint fele szerint a mértékletes borfogyasztás legnagyobb előnye az egészségre gyakorolt pozitív hatás és a társasági élmény, amit egy-egy pohár bor nyújthat.
„A kutatás egyértelműen azt mutatja, hogy a fiatalabb felnőtt generációk körében újfajta szokás alakult ki a borral kapcsolatban: az élményalapú, tudatos borfogyasztás kerül előtérbe. A korosztály számára fontos, hogy a bor hazai termőhelyről származzon és a termelés során a fenntarthatóság egyre nagyobb szerepet kapjon. A kutatás arra is rávilágít, hogy a fiatal felnőttek, hamarabb válnak borfogyasztóvá mint korábban, ami trendfordulót jelez számunkra. Ez a jelenlegi piaci helyzetben új lendületet adhat a hazai borászok számára” – mondta Gulyás Andrea, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának társadalmi kapcsolatokért és kommunikációért felelős igazgatója.
Először vizsgálták az egészség- és környezettudatosság szerepét a borválasztásban
A kutatás, amely elsőként vizsgálta az egészség- és környezettudatosság szerepét a borválasztásban, rámutatott: a fiatal felnőttek egyre nagyobb figyelmet fordítanak a borok összetevőire és azok egészségre gyakorolt hatásaira, a válaszadók több mint harmada figyel ezekre. A trend egyértelműen az egészségtudatos választás irányába mutat. Ezen belül különösen a pozitív élettani hatások, mint az antioxidánsok vagy a szív- és érrendszere gyakorolt hatása, az alacsonyabb alkoholtartalom, valamint a bor természetes összetevői és az adalékanyag-mentesség emelkednek ki. A vármegyeszékhelyeken élők különösen jeleskednek ezen a téren, ahol a válaszadók fele tudatosan választ ilyen borokat.
A helyi termelők és a fenntartható szőlőtermesztés támogatása szintén fontos szempontnak bizonyult, a válaszadók közel fele ezt értékeli, és a hazai borok továbbra is kiemelt népszerűségnek örvendenek – a megkérdezettek jóval több mint fele a magyar borok mellett teszi le a voksát.
A fiatal felnőttek közel fele tisztában van a pozitív egészségügyi hatásokkal
A kutatás azt is vizsgálta, milyen mélységben ismerik a fogyasztók a mértékletes, tudatos borfogyasztás egészségügyi dimenzióit. A szív- és érrendszerre gyakorolt hatásainak ismerete messze kiemelkedett a mezőnyből, a válaszadók majdnem fele ezt említette a vörösbor kapcsán, különösen a vidéki városokban, ahol több mint felük tisztában van ezekkel.
Érdekessége a kutatási eredménynek, hogy a válaszadók nagy része számára az egészség és a természetesség kéz a kézben jár a borválasztásnál, ennek ellenére a bio vagy organikus minősítésre nem fektetnek nagy hangsúlyt: Budapesten csupán 2 százalék, a községekben 3 százalék, míg a városokban és vármegyeszékhelyeken élők 10 százaléka, illetve 9 százaléka figyel erre borválasztáskor.
Az adatfelvétel 2025. március 27. és április 2. között zajlott, 500 fős mintán, a Pulzus mobilalkalmazásán keresztül. A minta statisztikai súlyozással lett kiegyenlítve életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint.
