Az elmúlt két-három évtizedben a hazai szőlőtermesztésben egyre jelentékenyebb súlyt kaptak az összefoglaló néven rezisztens szőlőfajtáknak nevezett csoport képviselői. A gombabetegségeknek ellenállóbb, nagyobb hozamot biztosító, a téli fagyokat kivédeni képes fajták szerepe felértékelődött, s számos ide sorolt szőlőfajta az elmúlt 30 évben komoly ismertségre tett szert. Gondoljunk csak a Bianka, az Aletta, vagy a Néró előre törésére, vagy olyan régebbi, de azért még ma sem jelentéktelen felületen termelt, bár változó megítélésű fajtákra, mint a Zalagyöngye, vagy a Kunleány. A rezisztencia nemesítés pedig nem állt meg, s az elmúlt időszakban újabb ígéretes fajták (fajtajelöltek) születtek, nem utolsósorban az e tevekénységben élenjáró pécsi Szőlészeti és Borászati kutatóintézetében. A (gyakran szerb-magyar kooperációban működő) nemesítési munka „gyümölcseit”, a rezisztens szőlőkből készült borokat időről-időre az Intézet egy szakmai grémium elé viszi, s a borokat, s ezzel azok képességeit, széles körben értékelni lehet. Az évről évre megszervezett tematikus borkóstolók 11 héten át zajlanak Pécsett.
Így történt ez február 11-én is, amikor a pécsi bemutatóval párhuzamosan, online kapcsolattartás közben a Bor és Piac bírálói is 21 minta bírálata révén alkothattak képet az eredményekről. A postai úton érkezett minták értékelésére három bíráló csoportot állítottunk fel. Fontos szempontunk volt a bírálat során az adott minta savviszonyainak alakulása (ez a jövőben kulcskérdés lesz!), az esetleges idegen („rezi”) illatkarakter (pl. 2 amino-acetofenon) megjelenése, az illatok-ízek tisztasága. (Tisztában vagyunk azzal, hogy a mikrovinifikációs technológia okozhat nem várt, „kellemetlen meglepetéseket” a borok érzékszervi megítélésében, de mi csak azt tudtuk értékelni, amit a konkrét mintában érzékelhettünk) Mindezek alapján, kiemelkedő illat- és zamatminőséget produkáltak, s vele egy jó egyensúlyt és harmóniát a következő minták: 1. Bianka, 2.Tramini, 5. Ister, 8. Castellum, 9. Sylver, 10. Kozmopoliten, 11. Kozmopoliten, 17. Pálma, 18. Pálma, 21. Jázmin. Idegen illat vagy ízhatás volt érzékelhető (néha kénhidrogénre utaló fülledtség) az alábbiakban: 6. Csanád, 12.Borsmenta, 14. Abigél.
Az Istert vegetális, zöldpaprikás illatjegyek jellemezték. Vékony, savas, izgalmakat tartogató, ígéretes fajta. A Castellum az Isterhez hasonló jegyekkel bírt, egyensúlyosabb, harmonikusabb megjelenéssel. A Sylver illatában hársmézre emlékeztető jegyekkel, emellett a a fűszeres traminihoz hasonlóan virágos, rózsás. Nagyon kellemes összhatású, izgalmas fajta. A 10. Kozmopoliten illata visszafogott, elegánsan fűszeres. Ízjegyeiben vegetális. Leginkább az Olaszrizlingre emlékeztető jegyekkel. A 11. Kozmopoliten kiemelkedően üdítő, jó savú, egyensúlyos, érdekes tétel.
A 17. Pálma jó savú, különleges zamatú tétel, egy Olaszrizling – Hárslevelű házasításhoz hasonlítanánk. Fűszerek, érett gyümölcsök jegyeit véltük felfedezni benne. A 18. Pálma túlérésben szüretelt, ringlós, likőrös, érett pézsmás jegyekkel.
A 21. Jázmin megjelenésében szinte áttetsző halványsárga. Illatában elsőre vékony, majd kibontakoznak a parfümös, pacsulis illatjegyek, mellette virágok, pl. passióvirág és édes gyümölcsök, mint a körte. Laza szerkezetű, közepes, de inkább vékony testű, jó ivóbor, jó szerkezetű savakkal. Egyensúlyos, kedves tétel kellemes lecsengéssel. Ez a rezisztens fajta az egyik legelterjedtebb és ehhez a fajtához már bevált technológiája van a termelőknek. Véleményünk szerint érdemes odafigyelni rá, mert méltó kihívója lehet az Irsai Olivérnek a maga karakteres illatosságával, friss ropogósságával.
A 20. Vanilla tétel megosztó volt körünkben. Illata alapján parfümnek is kiváló lenne, buja vaníliás – citrusos jegyeivel, amelyben megjelenik az articsóka, a reberbara és a spárga. Ízhatásában picit alulmaradt az illat ígéretével szemben. Vegetális karakterű, élénk, nyers savakkal. Ugyanakkor a gasztronómiában el tudnánk képzelni egy balzsamecettel leöntött epres spárgasaláta mellé. Egyszerű módon elkészített, technológiai hibáktól mentes bor, amely nem ígér sokat, de azt betartja. Egyéniség, amelyben a zöldalmára emlékeztető ízjegyek viszik a prímet.
Idegen illat vagy ízhatás volt érzékelhető (néha kénhidrogénre utaló fülledtség) az alábbiakban: 6. Csanád, 12.Borsmenta, 14. Abigél.
A többi, itt nem felsorolt bortétel jó átlagosnak ítélhető, hibáktól mentes, de különösebb kiemelésre méltó erényeket felmutatni nem képes, jó-közepes érzékszervi minőséget mutató minta volt.
A tematikus borkóstolók házigazdái a pécsi kutatóintézet vezetői, Madaras Zoltán elnök, Dr. Teszlák Péter kutatási igazgató és Ipacs-Szabó István főborász.
Aki szívesen csatlakozna, lehetőség van erre személyesen. Információk: https://szbki.pte.hu/hirek).
(Bozzai Zsófia, Pásti György)
