Ipacs Szabó István főborásszal, a PTE Borászati technológia-fejlesztési és Innovációs Osztály szakmai vezetőjével beszélgettünk a rezisztens fajták értékeiről.
Milyen tendenciát látsz a rezisztens fajták terén?
Nem csak Magyarországon, de Bordeauxtól kezdve, Champagneig, vagy Elszászig meghatározó a rezisztens fajták bevonása. Én nem hiszek a bio vonalban annyira, mint a rezisztensekben. Nem látom, hogy a bio az annyival környezetbarátabb technológia lenne, elterjed a közhiedelemben, hogy vegyszermentes, ami ráadásul nem is igaz.
Hogy látod, hogy melyik rezisztens bor a legnépszerűbb a palackozott tételeitek közül, illetve melyik az, ami még nincs palackozva, de nagy reményeket tápláltok felé?
Ez annak is a függvénye, hogy mekkora területünk van belőle. Vannak ígéretes jelöltek, de ha csak egy ballonnyi mennyiség van belőlük, akkor nem tudnak megjelenni önállóan. A nagyobb mennyiségben rendelkezésre álló fajták közül a Jázmin nevű az, ami most nagyon népszerűvé kezd válni. Azt gondolom, hogy minden olyan tulajdonsága megvan, ami erre predesztinálja. Nagyon illatos, szinte parfümként koncentrált, korai érésű. Az Irsai Olivér egy olyan fajta, amit az emberek ismernek, és ahhoz köthető a Jázmin, ami stílusban is illeszkedik hozzá. Az Irsai Olivérrel együtt, majd azt leváltva szeretnék a Jázmint felfuttatni a későbbiekben. Már most látszik, hogy nagy a felfutása, de a többi fajta is egészen potens, mindegyik más miatt értékes.
Mennyire jelentek meg a gyakorlatban ezek a fajták?
Nemrég beszéltem Podmaniczky Péterrel, a Balatonboglári Borvidék elnökével, aki elmondta, hogy nekik 0,2 hektár Jázminjuk van. Célkitűzése, hogy a Balatoni Borrégióban OM borként is forgalomba lehessen hozni. Az én elképzelésem szerint jó lenne, ha mindenhol be lehetne tenni a házasításba – akár csak öt százalékban is – az új, rezisztens fajtákat. Jelenleg nagyon nagy gondnak látom ezt, hogy ha valaki telepít is nem tudja őket fölhasználni az OM borokban.
Hogyan fejlődik a rezisztens fejták érzékszervi oldala?
Ez sem egy statikus dolog. Jelenleg a rezisztencia nemesítés zajlik nálunk is, az új fajtáknál például a Jázminnál pedig a klónszelekció. Szó van róla, hogy majd az EU is engedélyezi a ciszgének átültetését, ami nem génmódosítás és akkor nem a klasszikus nemesítéssel kellene keresztezni, így felgyorsulna a folyamat. Tavalyra ígérték, de még nem engedélyezték, pedig a génmódosítás és a szőlőn belüli nemesítés az messze nem ugyanaz.
Hogy képzeljük el a nemesítés ezen fajtáját?
Ugye ez egy folyamat, ahol újabb és újabb fajták tudnak megjelenni. Ha ezt engedélyezik, akkor hirtelen akár egy világfajtába be lehetne tenni a rezisztens géneket, és eközben minden más tulajdonsága változatlan maradna. Ha tudjuk, hogy hol vannak az ellenállóságot adó gének, akkor azokat kimetszve, beültetve az adott fajtába, az csupán annyiban fog megváltozni, hogy meglesz az ellenálló képessége. Erre várnak, hogy ezt lehessen alkalmazni, és akkor egyszerűbbé válik a művelet, ez egy mérföldkő lesz a nemesítési folyamatban. Nem beszélve arról, hogy az első generációs, rezisztens fajták most már azért kopnak is ki, mert azoknál csak egyszeres védelem volt. Jelenleg legalább kétszeres, de inkább háromszoros védelem ad megfelelő ellenálló képességet egy fajtának. Mint mindenhol, itt is kialakul a rezisztencia a betegségek kapcsán, így az egyszeres védelem már nem elegendő. Ez egy végtelen folyamat.
Munkatársunktól