Borban az egészség – Mi az igazság? 2. rész

ZSU7997 2

Április 26-án a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem (MATE) Szőlészeti és Borászati Intézete Badacsonyi Kutatóállomásán hallgathattuk meg a bor egészségre gyakorolt élettani hatásáról tartott előadásokat. Ezt követően a Kutatóintézet válogatott borai kerültek bemutatásra, kóstolóval és sajtpárosítással egybekötve. Végül a további tudásra szomjazók fakultatív programként a birtokon történő körbevezetéssel csillapíthatták e vágyukat.

A cikket folytatásokban közöljük.  A 2. részben a bor és étel kapcsolatát járjuk körbe, amelyről külön előadás szólt, a bor kitüntetett szerepét kiemelve az étkezésben. A teljes cikket a Bor és Piac magazin 2023/3. lapszámában olvashatják.

 „A bor összetevőinek egészségre gyakorolt hatása elsősorban akkor nyilvánul meg, ha étkezés közben fogyasztjuk.” Ez érvényesül például a mediterrán diétában, vagy a francia paradoxon jelenségében is, ami kedvezően árnyalja a tudomány jelenlegi intő álláspontját az alkohol egészségügyi hatását illetően. Mindezt szem előtt tartva állapíthatjuk meg, hogy a jó minőségű borok mértékletes fogyasztása számos előnnyel jár egészségünkre nézve. Akkor hát mi számít mérsékelt mennyiségnek? Mi más, mint amire a szakirodalom alacsony kockázatot jelentő mennyiségként hivatkozik, ami férfiak esetében 2-3 pohár bort (25-40 g alkohol), nők esetében pedig 1-2 pohár bort (13-25 g alkohol) jelent naponta. Az etil-alkohol tekintetében több előadásban is szó esett a csökkentett alkoholtartalmú borokban rejlő lehetőségekről. Mégpedig abban a tekintetben, hogy a bor legnagyobb kockázattal bíró összetevője kerül csökkentésre. Sajnos Földünk éghajlati felmelegedésével egyre magasabb alkoholszázalékkal bíró borok kerülnek a piacra, tehát érthető, hogy a szabályozó szervek miért szorgalmazzák a csökkentett alkoholtartalmú borok elterjedését. Az alkoholcsökkentésnél a legfőbb probléma, hogy a bor egy vizes-alkoholos elegy, melyben az egyensúlyt megbontva megváltozik a bor jellege, karaktere, sőt, mivel az alkohol számos molekula oldószereként is funkcionál, e vegyületek – aromakomponensek, polifenolok – arányai is eltolódhatnak. Nem mindegy tehát, hogy mekkora a bor alkoholtartalma, a technológiai megoldások pedig csorbát ejtenek azon a megközelítésen, hogy a bor a megfelelő alkoholtartalommal képes olyan egyensúlyt alkotni, amelynek élvezeti értékével nyílik lehetőség mondjuk nagyaranyat nyerni. Ezért inkább a Portugáliában elterjedt, alacsony alkoholtartalmú zöldborban (Vinho Verde), házasításokban, fröccsben vagy kellő vízfogyasztás mellett, illetve étkezéshez történő fogyasztásban keresendő a bor élvezeti értékét változatlanul hagyó mérsékelt alkoholbevitel.

(Hajdu Ferenc)