Az „Ősszel is Balaton” rendezvényünk konferenciáján elhangzott előadás a „Magyarország Legszebb Szőlőbirtoka” versenyről. A pályázat a Bor és Piac szakmai magazin, illetve dr. Szakács László kiadóigazgató és Bozzai Zsófia főszerkesztő kezdeményezésére indult el 2012-ben.
Idén tizenegyedik alkalommal adták át a díjakat. A versenyről három zsűritag is részletesebben beszélt: Szakács László, Csemez Attila és Dékány Tibor. A jubileumi, tizedik verseny győzteseit 2021. szeptember 16-án hirdették ki, amikor első alkalommal alakult ki holtverseny, pontosabban megosztott első helyezés az egyik kategóriában.
A verseny kezdetén még nem voltak külön kategóriák a birtok méretét tekintve, a hármas tagolásra 2015-től került sor.
A verseny bírálati szempontjait illetően a szervezők fontosnak tartották azok tárgyilagossá tételét, ennek érdekében hat témakör alapján osztják ki a vonatkozó pontszámokat a következők szerint:
A hat témakör az ültetvény, a pince, a borturizmus, a harmónia (ezekre 20 pontot lehet kapni tíz-tíz szempont alapján), illetve a borok és a kommunikáció (ezek 10 pontosak, öt-öt szemponttal). Ezen belül, az egyes bírálati szempontoknál három fokozatot különböztetnek meg, amit 2, 1 vagy 0 ponttal minősíthetnek.
Például az ültetvény értékelésénél az első szempont az erózió mértéke, ha nincsen, az 2 pontot ér, kisebb átfolyások esetén 1 pont, barázdás eróziós nyomok esetén pedig 0 pont jár. Ugyanígy a zöldmunkák minősége lehet rendszeres (2 pont), esetleges (1 pont) vagy elhanyagolt (0 pont). A bemutatott kettő szemponton kívül szerepel még a fajtaszerkezet, a felszíni vizek elvezetése, a gyomok irtása, a művelésmód, a rézsűk fenntartása, a sorközök borítottsága, a soralja gyomossága és a támrendszer kérdésköre is. Végeredményben egy igen összetett, tankönyvi alaposságú megfigyelési és értékelési rendszerrel kell számolnia a nevező szőlőbirtokoknak.
A rangsort a kapott (elért) pontszámok alapján állapítják meg.
A kis-, közép- és nagybirtok kategóriák bevezetésével még sportszerűbbé vált az értékelés, és így három győztes is kikerülhet a verseny során, sőt a tavalyi verseny pontazonossága miatt négy is. Fontos azonban akár a közönségnek, akár a birtokoknak tudni, hogy ha valaki „csak” a harmadik helyezést érte el, az is kiváló teljesítmény, hiszen majdnem százötven birtok közül lett ő a harmadik. Ráadásul a következő évben ismét előtte áll a lehetőség a győzelemre, különösen, hogy a nyertes a következő öt évben nem nevezhet a versenyre.
Miért éri meg akár több éven keresztül is kitartóan csinosítani birtokunkat és indulni a Magyarország legszebb szőlőbirtoka címért? Az esemény során rengeteg médiamegjelenésre van lehetőség, s a látogatásoknak is nagy a visszhangja, hiszen csak a szavazataikat leadók száma közel tízezer fő. Emellett az indulók hasznos visszajelzést is kapnak birtokuk állapotáról, megjelenéséről. Természetesen nem mellékes kitől kapják azt, azaz, hogy kik pontozzák lelkes munkájukat. Nem mások teszik ezt mint a szőlészet, borászat elismert szakemberei, egyetemi oktatók, tanszékvezetők, szakírók, művészek: Prof. dr. Bisztray György Dénes, Bozzai Zsófia, dr. Csemez Attila, Dékány Tibor, Nyitrainé dr. Sárdy Diána, dr. Pásti György, dr. Szakács László.
Továbbá a megelőző év győztes birtokainak egy-egy delegáltja szintén részt vesz a bíráló bizottság munkájában.
Ez a kiváló kezdeményezés töretlen népszerűségnek örvend a szakmai közösség körében, a termelőket pedig folyamatos kihívásokkal látja el.
(HF)
Magyarország Legszebb Szőlőbirtoka Pályázat támogatója a
