Somlóról többen is készülnek ősszel a Balatonra

November 5 – én sétáló kóstolót és mesterkurzust tartunk Balatonalmádiban. Célunk, hogy a turisztikai szezont kibővítsük, az esemény címe is ezt tükrözi: „Ősszel is Balaton”.  Felkerestük a kiállító borászokat. Az esemény részleteit itt találják, jegyvásárlás itt.

Barcza Bálinttal a Budapest Borfesztiválon találkoztunk, aki beszélgetésünk elején kiemelte, hogy a tradíciók miatt a hagyományos fajtákat részesíti előnyben. Előszeretettel házasítja a furmintot és az olaszrizlinget somlói birtokán, de természetesen kedveli a fajtaborokat is.

Somlón a vendégforgalom szezonális jellege miatt a borászat látogatottsága minimális, főként a téli hónapokban, hiszen nem igazán kerülnek megrendezésre olyan attrakciók, melyek nagy számban vonzanák a turistákat. Mégis a tavasz és az ősz erősnek mondható, ilyenkor jelennek meg a lelkes biciklisták, akik különféle szervezett túrák keretében látogatnak el Somlóra. Sajnos ők nem a borászati rendezvények miatt érkeznek a térségbe. Attrakciók tekintetében még van fejlődési lehetőség Somlón. Hiszen Somló turista célpont, de nem feltétlenül kóstolni jönnek, akik viszont bort kóstolni jönnek, ők nagyon céltudatosak.

A betérő vendégek szerencsére nagyon-nagyon érdeklődnek a bor iránt. Ők az ország minden tájáról érkeznek, sajnos a külföldiek körében még nem annyira ismert a pincészet, bár a somlói borvidék borai egyre gyakrabban láthatóak külföldi borlapokon, bizonyítva ezzel azt, hogy a magyar borok is kezdenek beépülni a nemzetközi bortudatba. Az utóbbi időben elkezdődtek a változások. Már nem a villányi és tokaji borokat lehet látni a külföldi borlapokon elsősorban, hanem nagyon magas arányban szerepelnek kisebb somlói borvidékek borai is. Somló egyre ismertebb lesz a külföldiek körében, tengeren túlról is érkeznek érdeklődök, újságírók.

Barcza Bálint borai jelen vannak Németországban, Olaszországban, Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban. Lengyelországban örvendenek a legnagyobb népszerűségnek a pincészet borai, de a többi országban is tervezik a volumenbővítést. A terjeszkedéshez azonban elengedhetetlen a nagyobb ismertség, melynek elérésében segíthet, ha egyre több rendezvény megvalósulásával a borászat beépül a köztudatba. Ilyen rendezvény volt többek között a Juhfark Ünnep, mely után a forgalom megugrani látszott.

Beszélgetésünk második felében szóba került a klímaváltozás, mely egyre inkább megnehezíti a borászok életét. Kíváncsiak voltunk mennyire hatottak a somlói pincészetre a megváltozott körülmények, mint például az aszály, vagy jelentek-e meg új fajták? A szárazság nagyon hatott a szőlőkre, voltak olyan területek, ahol nem tudtak szüretelni, nem fejlődtek ki a bogyók. Szoktak ilyen évek lenni, de a lényeg, hogy ne ismétlődjenek meg, mert ha ez tendenciaszerű lesz, akkor az nehézségeket fog okozni. Egyre kevesebb a csapadék, és egyre koncentráltabban esik le az a kevés csapadék. Egyre melegebb van, az idei év valóban kiugróan aszályos év volt. Jelenleg sem az öntözés korszerűsítésében, sem új fajták termesztésében nem gondolkodnak, Inkább a területeiket koncentrálnák olyan helyekre, amik egy kicsit hűvösebbek és alacsonyabb fekvésűek. Vettek területeket a keleti oldalon, hűvösebb klímával, ahol kifejezetten agyagos a talaj, ami sokkal jobban megtartja a vizet.

Annak ellenére, hogy Bálint a jelenleg termesztett fajtákkal rendkívül elégedett, elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben rezisztens fajtákkal is fog foglalkozni. Magyarországon még nem terjedtek el a klímarezisztens szőlőfajták, még nem nagyon kísérleteztek velük nálunk, viszont szükséges lenne tapasztalatokat gyűjteni velük kapcsolatban, hogy biztonsággal tudjanak próbálkozni megfelelő tulajdonságú új fajtákkal, annak érdekében, hogy a mostaninál jobb eredményeket érjenek el. Ezek a fajták nagyon praktikusak a növényvédelem szempontjából, jellemzően korán érnek be, nagyon jó savval, jó cukortartalommal, bár az eredetvédelmi szabályozásban ezek az új fajták nem szerepelnek, tehát nem somlóiak. Az eredetszabályozás szükség esetén módosítható, ha található lenne olyan rezisztens fajta, mellyel meg lehetne kezdeni a termesztést, házasítást.

Bálint kicsit foglalkozott ezzel a témakörrel, szerinte nem nagyon van irodalma itthon a rezisztens fajtáknak, egyedül a Pécsi Kutatóintézetről tud, ahol eléggé élen járnak a rezisztens fajták nevesítésében. A magyar rezisztens fajtáknál elterjedtebbek a nemzetköziek, melyeket a francia, német és svájci intézetek kutatnak. Bálint a Tornai Pincészetnél kóstolt, egy sort, ahol voltak olyan fajták, amikkel most találkozott életében először, szerepelt köztük 2-3 amit el tudna képzelni Somlón. Ezek interspecifikus fajták, olyan szőlőkből keresztezték, amik nem igazán alkalmasak bortermesztésre, viszont hozzák a rezisztens géneket, és nagyon illatosak. A fajta, amely jelen van Füreden, annak van egy nagyon komoly termelője, aki kísérletezik ezekkel a fajtákkal. Gyukli Krisztián nagy mennyiségben termeszti őket. Az egyik legismertebb ilyen fajta a Solaris, aminek egy kicsit édes hatása van, de ízletes. Egyáltalán nem kell permetezni, vagy évente csupán egyszer, tartják a savakat, korai fajták, nagyon jól beérnek, késői szüretben is nagyon jók, magas cukortartalommal, akár édesbort is lehet kinyerni belőlük, ezek tényleg “szőlőterminátorok”.

Bálint gondolatával zárjuk ezt a cikket. “Előre kell gondolkodnunk pénzt és energiát kell fektetünk a rezisztens fajtákba. Amit tudunk tenni, hogy megvesszük az oltványokat és kísérletezünk velük. Évtizedekkel előre kell gondolkodnunk. Ha olyan hatalmas tradícióval rendelkező országok, mint Franciaország, óriási energiákat fektet ebbe, akkor el kellene gondolkodnunk nekünk is azon, hogy rezisztens fajtákkal kísérletezzünk. A franciákról kell példát vennünk, akik szintén ragaszkodnak a fajtáikhoz és a hagyományokhoz.”

(Jandó Judit)

Fotó: Fábián Levente