2020. május 24-én a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Georgikon Campus, a Magyar Tudomány- és Innováció-menedzsment Alapítvány és a Doktoranduszok Országos Szövetsége Agrártudományi Osztályának közös szervezésében az online térben került megrendezésre a „Bionline” ökológiai gazdálkodási szakmai-tudományos workshop.
A rendezvény célja volt, hogy bemutassa az ökológiai gazdálkodás lehetőségeit, a résztvevők megvitassák az alkalmazott technológiákat, illetve a hazai kutatóműhelyek ezen a területen elért kutatási eredményeinek bemutatása, gyakorlati alkalmazási lehetőségeinek megvitatása. A konferencián elhangzott, hogy a fenntartható multifunkcionális mezőgazdaság egyik trendje a biogazdálkodás, az ágazati biodiverzitás megőrzésében is kulcsfontosságú. A 21. század fogyasztói kultúrájában és a mezőgazdasági termelésben egyre inkább teret nyer a környezettudatosság vagy fenntarthatóság elve. Szinte nincs olyan fogyasztó a világon, aki ne találkozott volna valamilyen „bio” vagy „öko” termékkel. Az ezekhez társított természetes, „tiszta összetevők” utáni növekvő keresletet sok esetben az iparszerű mezőgazdaság káros következményei, a klímaváltozás, az egészségügyi problémák növekedése, vagy az egészséges életforma iránti igény ösztönzi.
Szabó Péter, a rendezvényt szervező alapítvány elnöke a MATE képviseletében köszöntőjében elmondta, hogy a Georgikon Campus a fenntarthatóságot szem előtt tartva kíván a térség tudásbázisa lenni és kutatási-fejlesztési stratégiai főirányuk is a fenntarthatóságra épül. Dr. Lucskai Attila, az Agrárminisztérium ökogazdálkodási és mikológiai szakreferense köszöntőjében elmondta, hogy Magyarországon az ökoterületek részaránya nagymértékben nőtt, jelenleg 6,03%, azaz 303190 hektár a mezőgazdasági területek részarányában, ami megduplázódott az elmúlt nyolc évben. Így Magyarország a 24. helyen áll a világon ebben a mutatóban. A tanúsított gazdasági szereplők száma is nőtt, jelenleg 5136 db, mellyel az Európai Unióban a 15. helyen vagyunk. Előadásában szó esett a Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai gazdálkodás Fejlesztéséért stratégiáról is. Dr. Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője előadásában az on-farm kutatás és élő laborok szerepéről beszélt az ökogazdálkodás fejlesztésében. Véleménye szerint olyan gyakorlatias eredményekre van szükség, amelyek hasznosíthatók a mindennapi gazdálkodásban és amely összeköti Magyarországot a nemzetközi tudományos közösséggel, illetve amely összeköti a termelőket, feldolgozókat, szaktanácsadókat, vagyis a termékpályák szereplőit. Eredményeikre reflektálva kiemelte, hogy minden évben régiós fajtaajánlások ökogazdáknak, országos, kisparcellás posztregisztrációs gabona fajtateszt hálózatot tartanak fent, öko vetőmag munkacsoportjuk van, illetve gazda-molnár pék kezdeményezést indítottak el.
A workshopon előadást tartott még Dr. Divéky-Ertsey Anna, a MATE egyetemi docense, Czeller Gábor, a Magyar Biokultúra Szövetség elnöke, Dr. Seress Zoltán a Biokontroll Hungária részéről, illetve Dr. Csicsor János tulajdonos-ügyvezető, a Magyar Huminsav Társaság elnöke. Dr. Turóczi György, a MATE egyetemi docense az ökológiai növényvédelemről beszélt, Dr. Kovács Barnabás, a MATE tanársegéde pedig az ökológiai és biodinamikus szőlőtermesztés talajkezelése témájában tartott előadást. A workshopot Dóber László, a Kristinus Borbirtok Szőlő & Farm Managere zárta, aki a birtokuk biodinamikus átállásáról, és farm individualitásról tartott gyakorlatorientált előadást.
