10. évfordulóján pezsgőbb a Borkonferencia, mint valaha!

Prónay Bence és Rókusfalvy Pál egykori kezdeményezése, a Borkonferencia, idén 10. évfordulóját ünnepelve kerül megrendezésre március 4-én a New York-palota megszokott épületében, hogy számos napirenden lévő kihívásról cseréljen eszmét a bor világában érdekelt közönség. Rókusfalvy Pált kérdeztük az idei nagyszabású rendezvényről.

Tíz éve Prónay Bence barátom, aki egyébként borjoggal foglalkozik, vetette fel ennek a konferenciának az igényét. Esetünkben pedig, etyeki pincetulajdonosokként – 1999-ben általam még szabadidős, majd a fiam által már tanult borászként – egyre inkább nőtt a felelősségérzet a borvidékünk iránt. Ezzel párhuzamosan kikristályosodott bennünk, hogy milyen felületeket szeretnénk használni a magyar bor és céljaink összekötése érdekében. Kommunikációs tapasztalataimat felhasználva, 16 évvel ezelőtt már tulajdonképpen a „Borászok Borásza” díjat is ilyen elhatározással alapítottam meg. Majd Etyekre nagyobb hangsúlyt fektetve, a Pezsgőakadémia mellett (2013), a szakpolitikával – az Agrárminisztériummal, a Miniszterelnökséggel – és más szakmai partnerekkel együtt, akik azóta is társaink, a Borkonferenciát is életre hívtuk. Ez voltaképp egy fórum és felületet a magyar boros társadalomnak, a borért tevékenykedni kívánóknak, tehát eléggé kinyitottuk a lehetőséget mindenki számára, és immár 3-4. éve, hogy a rendezvénysorozatunkat követve a Pezsgőkonferenciát is nemzetközivé tettük.

Az elmúlt tíz évben nagyon nagy utat jártunk be, hiszen sikerült a nemzetközi kitekintést a konferenciába behozni. Ez talán érthető, hiszen fontos, hogy lássuk, hol tartunk a világban, ám nyilván arra is összpontosítunk, ami nem csupán magyar, hanem világviszonylatban is a boros szakma érdeklődésének középpontjában áll. Úgy gondolom, hogy tíz év elteltével ma is van miről beszélnünk, és ezért is adtuk ennek a jubileumi konferenciának a „Jussunk dűlőre!” elnevezést, ami eleve sok kérdést felvet. Emellett tematikában igyekeztünk egy összefoglalóbb jellegű színezetet kialakítani, érzékeltetni, illetve több fronton készülni az évfordulóra: Talán egy kicsit lendületesebb konferenciát építettünk fel erre az alkalomra, hiszen az előadásoknál is látni, hogy rövidebb, tömörebb szereplésekre törekszünk. Kevertük az idősebb és fiatalabb résztvevők arányát, hogy a fiatalabb nemzedék is el tudja mondani a véleményét. Ennek megfelelően az előadók között is látni tapasztaltabb és fiatal szereplőket egyaránt.

Mivel ezt a konferenciát a szakma fórumának szánjuk, nyilván fontos, ahogy eddig is minden évben, hogy az Agrárminisztériummal közösen tartsuk a megnyitót, illetve, hogy a nyitóelőadásukban fenntartsuk a helyet a következő időszak várható eseményeinek. Minden konferenciánknak volt eddig aktualitása, amit az agrárminiszter vagy az ágazatért felelős államtitkár bejelentett, és az idein is erre számítunk.

Lesz egy úgynevezett „Edukációs kerekasztalunk”, ami elsősorban a fogyasztók, a borért rajongók pallérozásáért jött létre. Ahogy említettem, itt is tapasztaltabbak és fiatalabb tehetségek egyaránt lesznek: eljön dr. Mészáros Gabriella Horkai Andrással, de a Borsuli vezetője dr. Furják Andrea, illetve Czinki Tamás master sommelier – ami ebben a szakmában elég nagy dolog – fiatal barátunk is elfogadta meghívásunkat, és éppen Magyarországon lesz, tehát ők négyen veszenek majd ebben részt, miközben a témát jómagam tartom mederben.

A globális felmelegedés a másik olyan égető dolog, ami szerintem ma mindenkit érdekel és érint, nyilván igyekeztünk hazai és külföldi előadókat megkeresni. Dr. Lukácsy Györgyöt nem kell bemutatni a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szőlészeti Tanszékéről, de itt lesz prof. dr. Hans Reiner Schultz, aki a pandémia miatt online előadást fog tartani, ő annak a Geisenheimi Egyetemnek az elnöke, amely világviszonylatban is igen erős borászati ágazattal rendelkezik, ezért nagyon örülünk, hogy elfogadta meghívásunkat.

Állandó téma, amikor borról vagy bormarketingről beszélünk, akkor mindig keressük a terméket, ezért idén rövid előadásokkal adtunk ennek keretet: „Fajta a zászlón – fehér”, illetve „Fajta a zászlón – vörös” címmel két olyan előadást tartunk, amelyeket kóstolóval fogunk színesíteni. A három fehérboros előadó: Bodó Judit a Furmintról fog beszélni, Frittmann Péter az Irsai Olivérról, és Kovács Tamás Csopakról pedig az Olaszrizlingről. A vörösöknél ugyanígy három fajtát emeltünk ki: Bott Frigyes a Kékfrankosról beszél, Heimann Zoltán a Kadarkáról, illetve Malatinszky Csaba a Cabernet franc-ról. Itt is fiatalok és tapasztaltabbak együtt fognak előadni, és természetesen itt is lesz kóstoló.

Talán fontos, hogy beszéljünk egy kicsit az organikus magyar borokról. Sikerült három nagyon komoly előadót megnyernünk, akiktől három rövid előadást hallunk majd: Bukolyi Marcell, Gere Attila és Major Levente – három teljesen különböző, mégis organikus szemléletet bemutató előadást fog tartani. Nem kell bemutatni Gere Attilát, aki talán sokunk számára egy ikon a szakmában, példamutató, kitartó, évtizedeket felmutató munkássága által. Bukolyi Marcell a fiatalokat képviselve szintén nagyon érdekes, de talán mindkettőtől eltér Major Levente, akit Abasárról ismerünk, a Levente Szőlőbirtokról. Ő egyszerre iskolaigazgató, geográfus és szőlész-borász, akivel az utóbbi időben is beszélgettem, és mondhatom, hogy egy nagyon izgalmas szemléletet képvisel – az ő előadására is számítunk itt.

Mivel a bort én a gasztronómia részeként tekintem, bele kell férjen ebbe a konferenciába, hogy vessünk egy pillantást a séfek és sommelier-k szemével a magyar bor gasztronómiában betöltött helyére. Ezért három kiemelkedő gasztronómiai egység séfjét és sommelier-jét kértük meg, hogy meséljenek filozófiájukról, továbbá, hogy hova teszik a magyar bort. Ők az Anyukám mondta, a Borkonyha és az Onyx séfjei. Az ő megközelítésük izgalmas nekünk borászoknak, a bort fogyasztóknak és lényegében a borral bármilyen szempontból kapcsolatot teremtőknek.

Az egész napot egy olyan kerekasztal-beszélgetéssel fogjuk zárni, amely a bor és a turzimus kapcsolatát boncolgatja, hiszen azt látjuk jól, különösen az elmúlt két évnek a hiánya miatt, hogy a turizmusban rendkívül fontos a bor szerepe. Ebbe a beszélgetésbe sikerült bevonnunk Könnyid Lászlót, a Magyar Turisztikai Ügynökség szakmai vezérigazgató-helyettesét, Bolyki János borászt nem kell bemutatni, illetve Gerendai Károly kultúraszervező üzletembert, aki egyébként a Vinum Premium, a Borászok Borászát gondozó alapítványnak is a kurátora, aki szívesen elvállalta a szereplést, holott ilyen szerepvállalásokra ritkán lehet őt megnyerni. És hogy legyen nemzetközi szála ennek a történetnek, szintén a Geisenheimi Egyetemről megkértük prof. dr. Szolnoki Gergelyt, aki egyébként a hazai borkutatásra – magyar lévén – nagyon érzékeny, mindazonáltal az említett egyetem egyik elismert kutatója, aki számos szakmai kutatási anyaggal támasztja majd alá az elmondottakat.

Nagyjából ezeket a témákat éreztük most kiemelendőnek, nyilván nagyon sokat lehet bormarketingről beszélni egyéb szempontok alapján, nyilván van még nagyon sok téma, a felsorolt területeket gondoltuk megfelelőnek arra, hogy egy egész napos átfogó esemény vázát a maga napirenden lévőségével megadja. Illetve a kóstoló behozásával az egész konferencia dinamikáján és menetén próbáltunk újítani. Így áll most a 2022-es jubileumi borkonferencia, minden előadó lelkesen várja, hogy március 4-én a szokásos helyen, a New York-palotában, eszmét cseréljen a bor világát érintő kihívásokról.

(Tudósított: Hajdu Ferenc,
fotó: aborkonferencia.hu)