A krónikus vagy más néven fás részek betegségei súlyos károkozók, amelyek ellen hatásos védekezési lehetőség nincs. Ebbe a csoportba tartoznak a viroidok, a vírusok, a fitoplazmák, az agrobaktérium, az esca, a feketelábúság és a kordonkarelhalást okozó betegségek (eutípás rák, fekete kordonkar és törzselhalás, exkoriózis (Phomopsis)) (Dula, Lázár, Kölber, 2016). Az egyik legaktuálisabb és egyben legnagyobb kihívás világviszonylatban a fentebb felsoroltak közül az esca betegségkomplex. Részletesebb ismertetése egy korábbi cikkünkben olvasható (Bor és Piac 2018. 3-4. sz.)
A szőlő fás betegségei elleni küzdelemben az egyik legnagyobb nehézség, hogy a már fertőzött tőkék gyógyítására nincs lehetőségünk. Jelen tudásunk szerint az egyedüli esélyünk a megelőzés. Ennek első lépéseit már a szaporítóanyag-termesztésben meg kell tennünk. Nehezíti a helyzetet, hogy a fertőzések sokszor látensek, azaz tünetet még nem mutató tőkékben is jelen van(nak) az adott kórokozó(k), így azok is fertőzési források lehetnek. Termelői szinten az ültetvényünk művelése során kell minden lehetséges eszközt megragadnunk a kifogástalan növényegészségügyi állapot fenntartása érdekében.
A fás betegségek kórokozóinak legnagyobb része a zöld részeket nem fertőzi, a nyugalmi időszakban végzett metszési sebek a legfőbb fertőzési helyek. Mindemellett bizonyított tény, hogy a metszőollóval a krónikus betegségek kórokozói átvihetők
Mindezeket figyelembe véve látható, hogy prevencióként a metszőolló fertőtlenítése és a metszési sebek kezelése fontos eszköz a kezünkben. A továbbiakban a teljesség igénye nélkül ezek mikéntjét ismertetem.
A metszőolló fertőtlenítése
Nem mindegy, hogy mivel és miként történik a metszőolló fertőtlenítése.
Némethy (2020) cikkében leírja, hogy a vágó eszközök felületének fertőtlenítését végezhetjük hővel, alkohollal és maró anyagokkal vagy ezek kombinációjával. Az egyes kórokozó csoportok fertőtlenítő anyagokkal szembeni ellenálló-képessége különböző. Például az ecet, mint gyenge sav fertőtlenítő hatása csak szelektív védelmet biztosít.
A szerző az égetés eredményességét 100 °C feletti 60 másodperces időtartamban határozza meg. Az égetés előtt a penge alkoholba (denaturált szesz) mártásával fokozható a hatás. Gyakorlati szempontokat figyelembe véve azonban ez az eljárás metszés közben nem terjedt el.
A metszőolló alkoholban (min. 70 %-os) történő áztatása a legtöbb kórokozó ellen eredményes és kivitelezhető módszer. A fertőtlenítő hatás kifejtéséhez 1-2 percre szükség van. Bár a gyakorlatban ritkán valósul meg, ha teljes körültekintéssel akarunk eljárni, nem elvetendő metszőnként két ollóval dolgozni. Amíg az egyik eszköz az övre szerelt tartóban a fertőtlenítőszerben ázik, a másikkal végezhetjük a metszést. A jelenlegi helyzet (Covid) miatt nagy számban kapható, különböző (általában alkoholos) fertőtlenítőszerek is jó megoldást nyújthatnak. A tiszta alkoholnál egyszerűbben beszerezhető és elterjedtebb fertőtlenítőszer a hypo (nátrium-hipoklorit). Teljeskörű, mivel minden növényi korokozó ellen ölő hatást biztosít. Javasolt a legalább 10 %-os hypós oldat használata. A korrózió elkerülése végett a pár perces áztatást követően célszerű vízzel leöblíteni és szárazra törölni az eszközt.
Metszéskor, ha használunk ágvágó ollót és fűrészt, úgy azok fertőtlenítéséről se feledkezzünk meg
A metszési sebek lezárása…
A teljes cikk a Bor és Piac legfrissebb lapszámában olvasható ( 2010/1.)
A rovat a Bayer támogatásával jött létre.
Szerző és fotó: Ifj. Gál Csaba
