Az új bortörvényben (2020. évi CLXIII törvény a szőlészetről és borászatról) lefektetik a szőlőtelepítéssel és termesztéssel kapcsolatos legfontosabb szabályokat, többek között, hogy szőlőültetvény csak szőlő termőhelyi kataszterben nyilvántartott területen telepíthető (újra) és a hegybíró engedélye kell hozzá. Árutermő szőlőültetvény telepítéséhez osztályba sorolt szőlőfajta használható fel. A szőlőültetvényeket rendeltetésüknek megfelelően kell művelni, ellenkező esetben a hegybíró mulasztási bírságot szab ki, és arra kötelezi a tulajdonost, hogy vágja ki a szőlőültetvényét.
A 3. fejezet legfontosabb üzenete, hogy a borászati termék előállítása és kiszerelése csak a borászati hatóság üzemengedélyével rendelkező üzemben folytatható. A tervezet megnevezi a borászati termékek forgalomba hozatalával kapcsolatos legfontosabb kritériumokat. Többek között kimondja, hogy mindenképpen rendelkeznie kell a hegybíró által kiadott végső származási bizonyítvánnyal, és megfelelő analitikai vizsgálati eredménnyel. Ha eredetvédett borról van szó, akkor meg kell felelnie a földrajzi árujelző termékleírásában meghatározott érzékszervi jellemzőknek. Meghatározza a törvénytervezet, hogy milyen feltételeknek (minimális cukortartalom, hektáronkénti maximális hozam) kell megfelelni ahhoz, hogy egy bor oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel, illetve oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkezhessen. Azt is kimondja, hogy a település és a dűlő neve kizárólag oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel együtt tüntethető fel a címkén.
A hatodik fejezetben leírja, hogy milyen jogosultságai vannak a földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezetnek. Többek között az, hogy a miniszter hozzájárulásával meghatározhatják a telepíthető fajták listáját. Az évjárat jellegétől vagy a piaci helyzettől függően adott évben a szőlőültetvény maximális hozamára vonatkozó előírást legfeljebb egyötödével változtathatják, és a szőlő minimális cukortartalmára vonatkozó előírást is módosíthatják maximum 12,5 g/l mértékben.
A Tokaji borvidékre vonatkozó különleges szabályok című fejezetben a tervezet kimondja, hogy a Tokaj eredetmegjelölést kezelő hegyközségi szerv a hegyi és a síkfekvésű szőlők vonatkozásában eltérő szabályokat alkothat. Meghatározza a Tokaji borkülönlegességekre vonatkozó követelményeket. Ezek a Tokaji aszú, a Tokaji eszencia, a Tokaji fordítás, a Tokaji máslás és a Tokaji szamorodni. Kimondja, hogy a Tokaji borkülönlegességet közfogyasztás céljára kizárólag meghatározott üvegpalackban szabad forgalomba hozni.
A 8. Fejezetben a bevezetésre kerülő ePincekönyv rendszerről tájékoztat. A rendszer célja a szőlő-bor ágazat átláthatóságának növelése, a hatékony ágazatirányítás. Azért vezetik be, hogy az EU alkalmazandó jogszabályai alacsonyabb adminisztrációs terhet eredményezzenek. A miniszter hozza létre és a HNT működteti. A HNT hozzáférést biztosít az ePincekönyv rendszerhez a miniszter, az állami adó- és vámhatóság, a földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet, valamint a borászati hatóság számára.
A törvénytervezet 9. Pontja részletezi, hogy mit tartalmaz a gazdasági akta.
A 10. Fejezet ismerteti az ellenőrzések végzését és a jogkövetkezményeket. Kimondja, hogy a szüretelt szőlő mennyiségének és cukortartalmának ellenőrzésére a HNT főtitkára éves tervet készít, amelyet minden borpiaci év március 1. napjáig megküld a miniszter részére. Szélsőséges esetekben a hegybíró kötelezheti az ültetvény használóját a szőlőültetvény kivágására, a borászati hatóság a borászati üzemengedélyt legfeljebb 30 napra felfüggesztheti, akár vissza is vonhatja, a növénytermesztési hatóság akár a szőlőültetvény kivágását is elrendelheti. Számos esetben mulasztási bírságot szabhat ki a hegybíró és minőségvédelmi bírságot a borászati hatóság.
A 11. Záró rendelkezésekben felsorolják, hogy mi mindent állapíthat meg rendeletben a kormány és a miniszter.
Ez a törvény 2021. augusztus 1-jén lép hatályba, ezzel egy időben hatályát veszti a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény.
„Nagy István agrárminiszter elmondta, hogy az új törvény garantálja, hogy a termelők jó teljesítménye és a környezet védelme is biztosított legyen. A szőlészetre és borászatra vonatkozó új jogszabálytervezettel összefüggésben a tárcavezető az ágazat versenyképességére hívta fel a figyelmet. Az előírások ugyanis a tisztességes versenyt erősítik, a visszaélések lehetőségét pedig szűkítik. Az adminisztráció egyszerűsítésével és az online pincekönyv bevezetésével naprakész információkhoz lehet majd hozzájutni, valamint a hatósági bizonyítványok is átláthatóbbá válnak – sorolta Nagy István. Kifejtette: a törvény az egész magyar borágazatot lefedi, éppen ezért a tokaji eredetvédelemmel kapcsolatban is csak olyan elvárások fogalmazódhatnak meg, amelyek az érintett borászok közös álláspontját tükrözik. “Fontos célunk, hogy az ágazat szereplői sikeresek legyenek és minél több tételt tudjanak értékesíteni a határainkon belül és kívül egyaránt, mert így lehet nemzetközi szinten is sikeres a magyar bor” – hangsúlyozta az agrártárca vezetője. A jelenlegi bortörvény 2004-ben, Magyarország európai uniós csatlakozásakor lépett hatályba és azóta több jelentős módosításon esett át. Az új bortörvény alapvető célja az adminisztrációs terhek csökkentése: a borágazat jelenlegi papíralapú ügyintézését elektronikus rendszer (ePincekönyv) váltja fel, amely egyúttal a korábbinál gyorsabb és hatékonyabb adatgazdálkodást tesz lehetővé a hatósági feladatokat ellátó szervezetek számára.” – olvasható a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a hnt.hu portálon.
