A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézettel (AKI) együttműködve online felmérést végzett, ami a szőlő- és bortermelő vállalkozások foglalkoztatási jellemzőinek részletes feltérképezését célozta.
A mezőgazdasági ágazatok közül a borszőlő-termelés az egyik olyan, ahol meghatározó jelentősége van a kellő létszámban rendelkezésre álló, szakmailag felkészült munkaerőnek. A magyar szőlő-bor ágazat stratégiája ezért kiemelt feladatként rögzítette „Az ágazat munkaerőigényének pontos felmérését és nyomon követését”.
A NAIK AKI az elmúlt évek során több országos hatókörű munkaerőpiaci felmérést is megvalósított. Az intézetnél rendelkezésre áll az ilyen jellegű feladatokhoz szükséges technikai háttér, valamint az információk megfelelő rendszerezését biztosító gyakorlat és szaktudás. Mindez lehetővé teszi, hogy a HNT munkaerő-piaci felmérésének eredményei más ágazatokkal történő összehasonlító elemzések tárgyát is képezzék.
A 6 tématerületet átfogó, 32 kérdésből álló online kérdőív – név nélküli – kitöltésére alapozott felmérés 2019. március 1-től április 22-ig zajlott, és 224 kitöltés után került lezárásra. A kérdőívet kitöltők 80%-a vezető beosztású tulajdonosként, 12%-a vezető beosztású alkalmazottként, 5%-a pedig tulajdonosként töltötte ki a kérdőívet.
A felmérés legfőbb megállapításai:
- A szőlő-bor ágazatban működő vállalkozások fejlődését leginkább nehezítő tényezők között túlnyomó többségben vannak a foglalkoztatással kapcsolatos nehézségek. A vállalkozások fejlődését nehezítő tényezők hatását az egyéni vállalkozók értékelték a legmagasabbra, a társas vállalkozások pedig a legalacsonyabbra.
- A munkaerőhiányhoz való alkalmazkodás során a kézi munkafolyamatok csökkentése, a béremelés és a vonzó körülmények kialakítása tűnik a leggyakoribb stratégiának.
- Az állandó munkaerő kiválasztása során a szőlész-borász vállalkozások a szakmai felkészültséget, a munkafegyelmet és a problémamegoldó képességet közel azonos súllyal jelölték meg döntő szempontnak. Ezzel szemben a szezonális foglalkoztatás esetében egyértelműen a munkafegyelem a legfontosabb szempont.
- A foglalkoztatás típusától függetlenül két jelentős problématerület azonosítható: a folyamatosan növekvő bérigény, illetve az alacsony munkamorál. Az egyes problémák értékelésében a legnagyobb különbségek a munkatapasztalat hiányával, a szociális viselkedéssel és az alacsony munkamorállal kapcsolatban látszanak, minden esetben a szezonális foglalkoztatás terhére.
- Az állandó és szezonális munkaerő megtartására alkalmazott stratégiák esetében a juttatás alapú ösztönzők alkalmazása az elsődleges. Ez az eszköz az idénymunkások megtartásában nagyobb szerepet kap. A foglalkoztatottak képzettségének javítása sem az állandó, sem a szezonális foglalkoztatás kapcsán nem jellemző.
- Új munkaerő keresési stratégiákat tekintve a többség ismeretség és ajánlások alapján tölti be az üres álláshelyeket. Közfoglalkoztatottak vagy álláskeresők alkalmazása a minta alapján egy szűk kisebbség esetében nyújtott megoldást a munkaerőhiányra.
- A munkaerő képzését célzó megoldások közül nem az iskolarendszerű képzés, hanem a belső ismeretátadás a jellemző.
Összegzés
A felmérés visszaigazolta azt az állítást, miszerint az agráriumon belül is kiemelten nagy élőmunka-igényű szőlő-bor ágazatban komoly gondokat okoz a megfelelő munkaerő hiánya. A megfelelő munkaerő megtalálásához és megtartásához a bérek fedezetének biztosítása mellett szükségesnek tűnik a képzési rendszer mielőbbi reformja is. A képzési-szakképzési rendszernek nagyobb hatékonysággal kell elősegítenie a kellő számú és minőségű szakmai utánpótlás biztosítását az ágazatban működő vállalkozások számára. A foglalkoztatás növelése ugyanakkor kizárólag az ágazat jövedelemtermelő képességének javulása, a magasabb árú minőségi termékek arányának növelése esetében tűnik megvalósíthatónak.
„A szőlő- és borágazat munkaerőpiaci jellegzetességei” c. felmérés összefoglaló dokumentuma itt érhető el.
(Forrás: HNT, fotó: MTI/Sóki Tamás)
