2019. március 6-án immár 5. alkalommal tartott Szakmai Napot a Tokaji Kutatóintézet és a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa. A tanácskozás idén Tarcalon, a Hatputtonyos Borfaluban került megrendezésre.
Bihari Zoltán, a Tokaji Kutatóintézet igazgatója köszöntötte a résztvevőket, és elmondta, hogy az idei szakmai nap vezérgondolata a klimatikus változások kérdése, mely az előadások többségéhez szervesen kötődik. Dr. Molnár Péter, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke köszöntőjében néhány szóban bemutatta a borvidék fejlesztési stratégiáját, melyet adminisztrációs, termesztési, borkészítési, eredetvédelmi, piacszervezési, valamint oktatási-kutatási szempontokat figyelembe véve dolgoztak ki.
Az első előadó Pableczki Bence növényorvos (Tokaji Kutatóintézet Nkft.) volt, aki a 2018-as évjárat szőlészeti és növényvédelmi értékelését mutatta be. Az elmúlt évjárat ugyan megkésve indult, azonban a szőlő már a virágzásra behozta a lemaradást. A felgyorsult vegetáció eredményeként a szüret példátlanul korán kezdődött a Tokaji Borvidéken is, a fajták érése összecsúszott, ami a feldolgozás szervezésének nehézségeit vonta magával.
Dr. Kocsis László, a keszthelyi Pannon Egyetem professzora az alanyválasztás jelentőségét mutatta be. A résztvevők megismerhették az alanyfajták kiválasztásának legfontosabb szempontjait, előnyeit és hátrányait, és kis bepillantást nyerhettek az alanyfajta-nemesítés kulisszatitkaiba.
A következő előadás során Pásztor Péter a Tokaji Szőlő és Bortermelési Közösségi Infrastruktúra Nkft. ügyvezetője mutatta be a borvidéken létesített közösségi feldolgozók működését. A Hercegkúton működő létesítmény már a 2018-as évjáratban szinte teljes kapacitással debütált, emellett még Bodrogkisfaludon és Tállyán várható még ez évben egy-egy közösségi feldolgozó megnyitása. A szolgáltatások között a préseléstől a pezsgőkészítésig szinte minden egyes technológiai lépést megtalálhatunk, emellett mobil palackozósorral, gazdabolttal és szőlészeti gépekkel is igyekeznek a fennálló igényeket kielégíteni.
Dr. Zsófi Zsolt tanszékvezető egyetemi docens (Eszterházy Károly Egyetem, Szőlészeti és Borászati
Tanszék) a szakterület régióban folyó felsőoktatási lehetőségeit mutatta be. Az EKE három campusán, Egerben, Gyöngyösön és Sárospatakon folyik valamilyen felsőfokú szőlészeti-borászati képzés. Egerben BSc szinten folyik az oktatás, Gyöngyösön felsőoktatási szakképzésben lehet részt venni, Sárospatakon pedig mindkét képzési forma elérhető.
Kovács Zoltán, a Royal Tokaji Borászati Zrt. vezérigazgatója borászati szempontból értékelte az elmúlt évjáratot. A példátlanul korai szüret során nagy problémát jelentett, hogy egyszerre értek be a fajták, ami nagy terhet rótt a feldolgozókra. Az aszúsodás kérdéseit érintve elhangzott, hogy ugyan előfordult botritiszesedés a borvidéken, de összességében nem túl nagy mennyiségben. A termett aszúszemek ugyanakkor kiváló minőségűek voltak, a belőlük készülő borkülönlegességek pedig gazdagnak, izgalmasnak ígérkeznek.
Dr. Lukácsy György, a Szent István Egyetem Szőlészeti Tanszékének adjunktusa a szőlőparcellák optimális fénykihasználásának kérdéseiről tartott előadást. Részletesen szemléltette a levélfelület fényhasznosításának lehetőségeit és korlátait, gyakorlatias példákkal megvilágítva a kérdéskör jelentőségét.
A következő előadásban Dr. Sólyom-Leskó Annamária, a Szent István Egyetem Borászati Tanszékének adjunktusa az erjesztés és a rendelkezésre álló tápanyagtartalom összefüggéseit mutatta be. A téma jelentőségét a szélsőséges évjáratok egyre gyakoribb előfordulása is alátámasztja, hiszen az aszályos évjáratokban gyakran szembesülhet a borász a mustok tápanyaghiányával, ami vontatott, vagy akár megakadó erjedést, illetve borhibák előfordulását is okozhatja.
A záró előadást végül Dr. Bihari Zoltán, a Tokaji Kutatóintézet Nkft. igazgatója tartotta, melyben a szőlő fás betegségeiről tartott összefoglalót.
