25 éves a Pajzos

pajzos 20171123 182128 kis

A francia tulajdonban álló, sárospataki székhelyű Pajzos pincészet a budapesti Hotel Sofitel Chain Bridge-ben ünnepelte 25. születésnapját. 

Az ünnepség elején a cég ügyvezető igazgatója, Laurent Comas köszöntötte a vendégeket. Rövid expozéjában összegezte a pincészet múltját és jelenét. Külön kiemelte Sárospatak nagyságát, illetve azt is, hogy nyomatékosítani kell a borszerető közönség számára a város patinás múltját, valamint a borvidékhez való több évszázados kapcsolatát. Végül az ügyvezető újfent hangsúlyozta, hogy a tokaji száraz borok nagyon nagy jövő előtt állnak, és idővel markánsabb helyet követelnek maguknak az aszúbor mellett. Ezt követően mintegy 2 perces rövidfilm mutatta be a cég birtokában álló területeket és pincéket.

A rövidfilm bemutatását követte a cég tulajdonosának, Jean-Louis Laborde-nak (aki egyúttal a bordeaux-i Château Clinet Pomerol tulajdonosa is) a köszöntője, amelyben részletesen elmesélte a cég indulását, a kezdeti nehézségeket, és hogy miért fontos egy francia befektető számára Tokaj-Hegyalja. Külön kiemelte, hogy a mai ismert pincészet két különálló cégből (Château Pajzos, Château Megyer) állt, és az csak közelmúltban került közös irányítás alá. A tulajdonos arra is kitért, hogy a borvidék adottságai miatt miért tartják a világ legjobb édesbor-termőhelyének a borvidéket, és ebben még a francia Sauternes AOC borvidék kiváló nedűi sem tudják vele felvenni a versenyt. Laborde úr külön kitért arra, ő maga miért is lett Tokaj-Hegyalja szerelmese.

A tulajdonos beszédét követően vette kezdetét a Pajzos borainak kóstolója, amelyhez a Hotel Sofitel Chain Bridge séfje, az ugyancsak francia Stéphane Rémon kreált ínycsiklandozó falatokat és étkeket. A borsor hat borból állt, és a „T” Furminttól kezdve az esszenciáig tartott.

20171123 190953 kis

A borkóstoló és a vacsora közben Nagy Kornél PhD, az MTA BTK TTI tudományos munkatársa tartott rövid előadást a cég tulajdonában álló Megyer és Pajzos dűlők történetéről. A kutató történész kiemelte, hogy Tokaj-Hegyalja titka egyfelől földtani adottságaiban, másfelől történelmi múltjában keresendő. Ugyanis Magyarországon e borvidék az, amely történeti forrásokkal jól van dokumentálva. A Megyert 1248-tól, míg a Pajzost 1336-tól jelzik létező szőlőhegyként az írott történeti források, és lényegében mindkét termőhely a magyar történelem egy-egy lenyomata. A Megyer nevét a honfoglaló Megyer törzs után kapta, és a 13. századig bizonyítottan királyi kézben volt. A Pajzos dűlőnek több neve volt. Először Hosszúvölgynek, majd később Hosszúhágónak nevezték. A Pajzos névvel először 1586-ban találkozunk, és az akkor birtokos Zeleméry főnemesi családra utal, akik címerrel, régiesen szólva pajzzal (pajzzsal) rendelkeztek Mindkét szőlőterületnek patinás birtokosai voltak a jelenkorig. Közöttük megtalálhatjuk a sátoraljaújhelyi pálosokat, a szepesi prépostságot, a Perényi, a Dobó, a Zeleméry, a Kazinczy, a Kossuth, a Lorántffy és a Rákóczi nemesi családokat. S végül pedig a zsidó nagypolgári családokat, közöttük a Goldsteineket, akik a vészkorszakig birtokolták szőlőiket a Pajzoson.

Az est lezárásaként a cég a vendégeinek kifejezetten erre a célra felcímkézett 5 puttonyos aszúval kedveskedett.