Országos Szőlészeti–Borászati Konferencia Egerben

Tizenhatodik alkalommal rendezték meg idén a Szőlészeti–Borászati Konferenciát Egerben, ezúttal azonban egy minden eddiginél magasabb, országos jelleggel. A Hotel Eger-Parkban tartott találkozón a hazai borvidékek és borrégiók termelői, kereskedői, vendéglátói, szállásadói, továbbá kutatóintézetek, egyetemi tanszékek és felsőoktatási műhelyek munkatársai vettek részt.

Nyilvánvaló, hogy a korábbi tizenöt év folyamatos építkezése érett be azzal, hogy ez a konferencia napjainkra az egyetlen országos léptékű szőlészeti–borászati rendezvénnyé nőtte ki magát. Ez egyben azt is jelzi, hogy Eger következetes építkezéssel mind a gyakorlatban, mind az elméleti háttérmunkában országos borászati központtá vált. Ott van a kiváló egri borászok mögött elméleti háttérként a Károly Róbert Főiskola Egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete, valamint az Eszterházy Károly Főiskola Borkultúra Központja is.

Idén a rendezvény szakmai jellege kapott hangsúlyt, ahol jelen lehetett az ország összes hegybírója, ami óriási lehetőség volt az aktuális helyzet értékelésére, és a fontos teendők egyeztetésére, megbeszélésére. Dr. Gál Lajos az eseményt megelőzően jelezte: a konferenciát leginkább a szőlő- és bortermelőknek, az ország hegybíróinak és hegyközségi tisztségviselőinek, dolgozóinak, az ágazat oktatásában, kutatásában és irányításában résztvevőknek szervezik. A konferencia első előadója Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára volt. Kiemelte: a konferencia lehetőséget ad arra, hogy megvitassák, a következő évtizedekben két fontos alapvetésnek kell teljesülnie a honi mezőgazdaságban. Az első, hogy az ágazati szereplőknek csapatban kell játszani, a másik, hogy a következő időszak munkájának a tudás kell, hogy az alapja legyen.

A nyitónapon ágazatpolitikai és közigazgatási kérdésekről esett szó, melyben fontos szerep jutott Tornai Tamásnak, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa elnökének. Ő a közelmúlt eseményeit elemezve megállapította, hogy történelmünk utolsó száz éve tele volt háborúkkal, forradalmakkal, erőszakos birtokátrendeződésekkel, ami végzetes egy olyan mezőgazdasági ágazatnál, ahol minimum 30-40 évre kellene előre tervezni. Így nem az a meglepő, hogy szőlőterületeink nagysága a harmadára szűkült, hanem az, hogy valamiféle titkos erőforrás – ami talán boros gazdáink ereiben csordogál – az ágazatot egyáltalán életben tudta tartani.

Látványos eredményekről számolhattak be az előadók azon a téren, hogy milyen eredményesen szökött be a számítógép a szakma mindennapjaiba. Valóban káprázatos sikernek nevezhető a VinGIS rendszer, melynek 2.0-s változatával sikerült a jelenlévőknek ismeretséget kötniük. A számítógépes fejlesztéseknek köszönhetően mindenféle szőlőnyilvántartással és szőlőműveléssel kapcsolatos teendő olajozottabban és flottabbul végezhető napjainkban. Az EKF regionális tudásközpontjának vezetője, dr. Váczy Kálmán beszámolt arról a projektről, amelynek célja olyan hálózat kiépítése, melynek eredményeképpen az európai szőlő- és bortermelő országok kutatási eredményei közérthető és feldolgozható formában juthatnak el a termelőkhöz. Az idén induló programban hat európai bortermelő ország (Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Portugália, Magyarország és Horvátország) 11 intézménye vesz részt, köztük az Eszterházy Károly Főiskola Egerfood Regionális Egyetemi Tudásközpontja. A borkiválósági program aktuális fázisáról Horkay András, az OBB elnöke számolt be.

A második és harmadik napon a terroir kapta a vezérfonalat. Az e témakör köré szőhető előadások magas színvonalát a Corvinus Egyetem részéről Dr. Báló Borbála, Dr. Magyar Ildikó, Dr. Kállay Miklós, Dr. Pásti György, míg a házigazda Eger részéről Dr. Gál Lajos és Dr. Zsófi Zsolt biztosította. Elismert borászegyéniségeink közül az elmúlt esztendő Év Bortermelője elismerés kitüntetettje, Dúzsi Tamás, továbbá Dr. Lőrincz György, a 2009-es Év Bortermelője, valamint Szepsy István, a 2001-es Év Borásza „Beszélgetés a talajjal Tokajban” címen, valamint Borbély Tamás „Tüzes borok, vulkáni ízek” címmel tartott előadást. A borász-előadók mondandója egy tekintetben tökéletesen egybecsengett, akármelyik borvidékünkről is érkeztek: a jó terroir nélkülözhetetlen a nagy borok előállításához, azonban némi lelki többlet és elhivatottság is kell a kiemelkedő eredmények eléréséhez.

Nem maradhatott el a 2014-es évjárat értékelése sem. De szerencsére erre, és a korábbi évjáratok kóstolására, értékelésére a gyakorlatban is sor kerülhetett esténként, a villányi boroktól a házigazda Eger borain át egészen a tokajiig, miképp a szakmai eszmecserék folytatására is minden este megvolt lehetőség.