Arribes. 2007 júliusa óta „Denominación de Origen Arribes” eredetvédelmi megnevezést illeti az apellációt. A szőlő- és bortermelés eredetére két teóriájuk is létezik, az egyik szerint már a rómaiak is műveltek itt szőlőt, de egy másik hagyomány még régebbre nyúlik, állítólag már a föníciaiak idején is virágzott a szőlő- és borkultúra. 1888-ban, az országban utolsónak érkezett ide a filoxéravész, amely itt csak 25 évig tartott.
A klíma mediterrán, egyenletesen elosztott, évente 700 mm csapadékkal. A forró,száraz nyarakon a hőséget növelik a déli kitettségű lejtők. Mivel az altalaj palát is tartalmaz, aminek megvan az az áldásos tulajdonsága, hogy szabályozni tudja a hőmérsékletet, a forróságot magába szívja nappal és éjszaka lassan kiengedi azt. A talaj homokos, törmelékes szerkezetű gránittal és kvarccal keverve.
Az apelláció 4152 négyzetkilométeren található dombokkal övezett régióban, hosszas az észak-déli határvonala a spanyol-portugál határon. A tengerszint feletti magassága 130 és 700 méter között váltakozik. Két fő megjelenési formája van itt a szőlőnek: a magasabb fennsíkokon és a folyók völgyében alacsonyabban, az utóbbiakra 10-30 százalékos lejtőszög jellemző. Gyakorlatilag a portugál Douro-völgy folytatása kevésbé jó állapotban megőrzött teraszokkal.
Az apelláció területe 4800 hektár, amelyből 270 hektár tartozik a DO besorolás alá. A terület szőlőtőkéinek legalább a fele 1956 előtt lett eltelepítve, így a legelterjedtebb művelésmód a bakművelés, de az új telepítéseknél már a kordonos művelésmódot vezetik be.
47 település tartozik az apellációhoz, amely közül Fermoselle a legjelentősebb. A legfontosabb kékszőlőjük a Juan Garcia, amely itt őshonos, a Tempranillo, a Bruñal és a Rufete. A Garnacha és a Mencía csak kiegészítő fajtaként engedélyezett a régióban. Fehérszőlők közül a legfontosabb fajtájuk a Malvasia.
A Juan Garcia nagyon jól illeszkedik az itteni terroirhoz. Magas hozamú fajta, ellenáll a peronoszpórának és a lisztharmatnak, de érzékeny a botritiszre. Vékony héjú, nagy bogyójú és nagyfürtű fajta. A Bruñal is őshonos fajtája a régiónak, kis bogyójú, vastagabb héjú és jó sav- és cukorgyűjtő, ezért ellenáll a botritisznek, színt és alkoholt visz a házasításba.
Az apellációban tizenhét borászat működik, amelyek közül kettő szövetkezeti pincészet. Összesen 215 szőlőtermelőtől vásárolnak alapanyagot.
Almaroja
Charlotte Allen – An Englishwoman in Fermoselle
Egy kalandvágyó angol hölgy, akit a bor iránti szenvedélye vezetett egy kicsi angliai faluból Spanyolországba, annak ellenére, hogy ízig-vérig angol maradt, megtalálta igazi otthonát Arribesben. Régésznek tanult, de ahogy felismerte bor iránti elhivatottságát, félbehagyta az egyetemet és Párizsba költözött. Dolgozott borkereskedőként az Egyesült Királyságban, Richards Walfordnál is, ahova magyar bort is importált, köztük tokajit. Szabadságai alatt pedig szüretelni járt, hogy minél közelebbről megismerje a szőlő és bor világát. Így került el első szüretére a Loire völgyébe, Vouvray-ba, ahol Nöel Pinguet, a Domaine Huet borásza – eredeti végzettsége alapján matematikus –irányította őt a munkában. Neki köszönhetően pályája elég korai szakaszában találkozott a biodinamika tanaival. Annyira megtetszett neki a borászatban végzet munka és tanulás, hogy innentől minden alkalmat megragadott erre, így került Dél-Afrikába, majd Olaszországba. Ezután a Dél-Rhône völgyébe költözött, hogy ott szőlészetet tanulhasson. Egy alkalommal, amikor egy svéd társasággal Ruedában járt, megismerkedett egy francia bortermelővel, Didier Belondrade-dal. Az ő rábeszélésére terveit megváltoztatta és nem Franciaországban vágott bele a borászkodásba, ahol minden sokkal bürokratikusabb és az élet is drágább, hanem egy akkor még igencsak felfedezetlen régióban Spanyolország nyugati szegletében. A Duoro völgyének szépsége igen hamar meggyőzte döntésének helyességéről, két hónapon belül tizenkét hektár szőlőt vásárolt és egy csodálatos öreg pincét. Minden beilleszkedési nehézség ellenére ma, köszöni szépen, fiával együtt otthon érzi magát Fermoselleben.
Almaroja azt jelenti, vöröstalaj. A szőlő mellett olajfák és mandulafák is teremnek. Charlotte-nak több parcellája van, 1000 négyzetméteres a legkisebb és 1 hektáros a legnagyobb területe. Mára több mint harminc hektáron gazdálkodik. Minden bora tanúsítvánnyal rendelkező organikus bor, de ezen felül ő biodinamikus borokat készít. A kérdésünkre, hogy miért folytatja a biodinamikus utat, ennyi volt a válasza: mert működik, látom, hogy működik. Ezt a választ kapta ő is annak idején Nöel Pinguet-től. Jancis Robinson írja Charlotte Allenről, hogy számos gyógynövényes kivonattal kezeli a szőlőit (amelyek csalán vagy alga alapúak), és számos aromás fajtát is használ, mint a zsálya, levendula vagy rozmaring, mindig az adott év problémájától függően.
Nagyon hideg a pincéje, mert mélyen a földbe van vájva, ezért a borai nagyon lassan érnek. Nincs szüksége zöldszüretre, hiszen elég idősek a tőkéi. A Juan Garcia tőkéi több mint száz évesek, a Mencia körülbelül 70 éves tőkékről származik, a Brunal 15 évesekről. Ezeket bakműveléssel műveli. Ezeken kívül dolgozik a korai érésű fajtákkal, mint Rufete, Bruñal, Tempranillo, Tinta Madrid, a később érő fajtái pedig: Bastardillo Chico, Bastardillo Serrano, Tinta Jeromo, Gajo Arroba és Verdejo Colorado.
Héjon áztatja a borait 3-4 hét közötti időtartamig. Naponta csömöszöli a vörösbort, amelyekben almasavbomlás megy végbe. Borait általában 300 vagy 500 literes francia hordókban érleli 11-18 hónap közötti időtartamig. Csak természetes élesztőt használ. Nem szűri, nem deríti őket, egyedül a Pirita Crianzát deríti, azt is tojásfehérjével.
Borkóstoló
Cielos Y besos Tinto Joven, 2016: egy héttel azelőtt palackozta a bort, hogy kóstoltuk, és sok széndioxid van benne, ezért egy picit zárkózott volt. 80 százalékban Juan Garcia, 20 százalékban sok más fajta, acéltartályban erjedt és érlelődött. Színe bíboros. Rendkívül virágos és fűszeres-feketeborsos, fahéjas, szerecsendiós illatokkal jellemezhető, idővel kibontakozik, és szinte animálissá válik. Kékfrankosra hasonlító csipkebogyós zamatokkal és kerek tanninokal jellemezhető.
Matteo, 2015: bíbor színű tétel. Fiatal bor, könnyű inni, ugyanakkor karakteres bor. Matteo névre hallgat a fia után. 2015 nagyon meleg év volt, ami meglátszik a bor 14,2 százalékos alkoholfokában is. Emellett is egy nagyon friss bort kóstolunk, kiváló savakkal. Mencia fajtából készült egy kevés Bruñallal kiegészítve, kb. tíz százalékban. Érdekesség, hogy mindössze egy ötszáz literes hordóval készített belőle. Nagyon harmonikus bor, ami így jött ki a hordóból, ahogy kóstoljuk, minimális mennyiségű ként kapott palackozáskor. Körülbelül három hétig áztatta a bort és naponta egyszer csömöszölte. Tíz hónapig érlelte 500 literes harmadtöltésű hordóban. Pinceára 9 euro.
Charlotte Allen, 2011: az „önarckép” átláthatatlan rubin színű. 50 százalékban Juan Garcia, 50 százalékban Tempranillo. A bort dekantálva szolgálták fel, még így is kellett neki egy kis idő, hogy kinyíljon a poharunkban. Elképesztő savakkal, kicsit húzós, de nem bántó, inkább édes tanninokkal. Rendkívül intenzívek a fekete bogyós gyümölcsei, de megjelenik benne a gránátalmás karakter mineralitással fűszerezve. Pinceára 12,50 euro.
Bodegas Ribera de Pelazas
Los Arribes del Duero en Salamanca nemzeti park mellett találhatóak az ültetvényeik hat-nyolc hektáron. 2009-ből egy 100 százalékban Juan Garciát kóstoltunk, reserva kategóriában. Téglavörös színű tétel, illata nem gyümölcsös, inkább fűszeres, főleg fahéjas és a hordó, a tanninok uralják, emellett van egy kis tűzköves karaktere. 12 hónapot töltött nagy fahordóban. A Juan Garcia rendkívül elegáns karakterű, emiatt a Pinot noirhoz is hasonlíthatjuk. Ennek a bornak 15 euro a pinceára.
A 2007-es évből kóstoltuk az Abadengo Selección Especial nevű borukat. Ez a tétel 85 százalékban Juan Garcia és 15 százalékban Bruñal. Tűzköves illata van, 24 hónapot töltött barrique hordóban. Különleges, gyümölcsös, komplex tétel. Nagyon szépen lekerekedett tanninokkal, ezért érdemes volt várni 10 évet. Pinceáron 30 euróért adják.
Csúcsboruk, amit kóstoltunk, egy 2005-ös évjáratú Bruñal volt, 60 eurós pinceárral. Ez a büszkeségük, a legszebb boruk, száz százalékban Bruñal. Elképesztő tűzköves illat és aromavirág jellemzi. 12 hónapot töltött francia tölgy hordóban, de már a fa is tökéletesen összeérett a borral. Bársonyos, komplex tétel.
Szerző és fotók: Bozzai Zsófia
