Esztergom a Neszmélyi borvidék része, s a környék szőlőművelési és bortermelési hagyományai messze visszanyúlnak a történelmi múltba. Az idők során azonban a szőlő szerepe fokozatosan visszaszorult a város gazdasági és társadalmi életében. A város imázsának erősítése terén fontos a helyi bor minőségének, hitelességének újrateremtése, ezért hozták létre az Esztergomi Bor és Gasztró Barátok Egyesületét 2022-ben. Ezt a törekvést erősítette a nyári szakmai délután is, amelynek vendége Pásti György, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem emeritusa volt. A nagy szakmai tapasztalattal rendelkező előadó a borkészítés aktuális kérdéseiről tartott előadást.
Esztergomról elsősorban történelmi múltja, az egykori királyi székhely rangja, a Bazilika és a Duna-part jut eszünkbe. Pedig a városnak van egy másik, kevésbé ismert, ám évszázadokon át meghatározó arca is: a szőlőé és a boré. Esztergom a Neszmélyi borvidék része, s a környék szőlőművelési és bortermelési hagyományai messze visszanyúlnak az időben. A bor nem valamiféle mellékes gazdasági tevékenységet jelentett a város életében, hanem Esztergom gazdasági és táji identitásának egyik alapvető rétegét. A történeti források tanúsága szerint a térségben már a római korban is foglalkoztak szőlőtermesztéssel, a Neszmélyi borvidék pedig Magyarország egyik régi, hagyományos bortermelő területének számít. A borvidék története az Árpád-kortól kezdve folyamatosan dokumentálható, és Esztergom, illetve közvetlen környéke különleges helyet foglalt el a magyar történelemben. Nem véletlen, hogy a térség borai egykor a királyi udvar asztalára is eljutottak.
A szőlő egészen a 19. század végéig Esztergom területén a meghatározó, sok helyen pedig csaknem kizárólagos művelési forma volt. A város környékének adottságai kedveztek a szőlőnek: a változatos, vulkanikus eredetű talajok, a Duna közelsége és a sajátos mikroklimatikus viszonyok egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy évszázadokon keresztül jelentős szőlőskertek borítsák a tájat. A szőlőhegyek nemcsak a gazdálkodás színterei voltak, hanem a városképnek és a környék karakterének is szerves részét alkották. Különösen fontos szerepet töltött be Esztergom külterületén Diósvölgy. Itt a szőlőművelés a 18. századtól kezdve folyamatosan jelen volt. A filoxéravész ugyan itt is súlyos károkat okozott, de a helyi gazdák nem mondtak le a hagyományról: a pusztulást követően újratelepítették az ültetvényeket. A két világháború közötti időszakban Diósvölgy ismét kifejezetten virágzó bortermelő övezetnek számított. A korszakban többek között Olaszrizlinget, Vörös szlankát és Fehér szlankát termesztettek, amelyekből a helyi adottságokat jól tükröző borok készültek.
Az idők során azonban a szőlő szerepe fokozatosan visszaszorult. A város fejlődése, a gazdasági és társadalmi változások, az urbanizáció, valamint a mezőgazdasági szerkezet átalakulása együttesen eredményezte, hogy ma már korántsem olyan kiterjedtek az esztergomi szőlőültetvények, mint egykor. A borászat azonban nem tűnt el teljesen. Sőt, az elmúlt években egyre erősebben érzékelhető az a szándék, hogy Esztergom újra felfedezze és megbecsülje ezt az örökségét.
Ennek egyik fontos állomása volt az Esztergomi Bor és Gasztró Barátok Egyesületének megalakulása 2022-ben. A kezdeményezés tizenhat fővel indult, célja pedig nem csupán a borok és a borászat népszerűsítése, hanem egyfajta közösségépítés is. Az egyesület szeretné elérni, hogy a helyiek ismét természetes módon tekintsenek a borra mint Esztergom történelmének és kulturális örökségének részére. Fontos törekvésük az is, hogy tudatosítsák: a város és környéke ma is alkalmas lehet értékes, karakteres borok készítésére. Az egyesületben fontos szerepet tölt be Szabó Péter is, aki egyébként megbízható tagja a lapunk által szervezett időszaki kóstolók borzsűrijének.
Az egyesület programjai ezt a célt szolgálják. Az évente megrendezett boralagúti összejövetel éppúgy része a közösségi életüknek, mint az Esztergomi Borverseny, amely lehetőséget teremt a helyi és környékbeli borok megmérettetésére és bemutatására. Az év folyamán szakmai délutánokat és kulturális boresteket is szerveznek, amelyek egyszerre kínálnak gasztronómiai, kulturális és szakmai élményt. A rendezvényekből egyértelműen kirajzolódik: a cél nem a múlt romantikus visszaidézése, hanem annak megmutatása, hogy a borászatnak a jelenben is lehet helye Esztergom életében.
Ezt a törekvést erősítette a nyári szakmai délután is, amelynek vendége Pásti György, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem emeritusa volt. A nagy szakmai tapasztalattal rendelkező előadó a borkészítés aktuális kérdéseiről tartott előadást. A program iránti érdeklődést jól mutatta, hogy az Esztergomi Református Egyház rendezvényterme megtelt. A résztvevők olyan részletekbe menő szakmai előadást hallhattak, amelyben az elméleti ismereteket a gyakorlati tapasztalatok tették igazán hitelessé.
Az ilyen alkalmaknak talán éppen az a legnagyobb jelentőségük, hogy hidat teremtenek a régi hagyomány és a modern borászat között. Megmutatják, hogy a szőlőművelés nem csupán történelmi emlék, hanem olyan tudás és lehetőség, amely megfelelő szakmai háttérrel és elkötelezettséggel ismét értéket teremthet.
Esztergom ma természetesen egészen más város, mint száz vagy kétszáz évvel ezelőtt. A szőlőhegyek már nem uralják a tájat, és a borászat sem tölti be azt a gazdasági szerepet, amelyet egykor. A hagyomány azonban nem veszett el. Ott van a régi szőlőhegyekben, a megmaradt ültetvényekben, a helyi gazdák tudásában, a borversenyekben és azokban a közösségekben, amelyek ma újra megpróbálják közelebb hozni egymáshoz Esztergomot és a bort. Ám természetesen a legfontosabb, hogy az esztergomiak minél többször jöjjenek össze egy-egy palack esztergomi bor körül, élvezve a bor közösségteremtő erejét.
A következő évek egyik fontos feladata, hogy az esztergomi szőlőhegyek ismét megteljenek élettel, és a város neve ne csak történelmi emlékei, hanem jó borai miatt is ismerősen csengjen. A nyári szakmai délután pedig remélhetőleg nem egyszeri esemény volt, hanem egy hosszabb folyamat egyik állomása. Mert ha a szakmai tudás találkozik a helyi hagyományokkal, a lelkesedéssel és a közösség erejével, akkor jó esély van arra, hogy Esztergom szőlőhegyein ismét aranyérmes borok szülessenek.
Dékány Tibor
