Tavaly vaddisznó, idén kakasok húsa fortyogott a tűz fölötti kondérokban Dunamocson a hagyományos magyaros ételek készítésének parádéján. Tíz csapat versengett a legízletesebben elkészített kakaspörkölt okleveléért. A CSEMADOK helyi szervezete, a Gazda Polgári Társulás, a Kárpát-medencei Borászok Egyesülete, a Közép-európai Gasztronómiai és Sommelier Egyesület és a Magyar Sommelier Szövetség szervezésében idén is létrejött ez a jeles gasztronómiai esemény, melyek rangját az is emelte, hogy a helyi CSEMADOK idén ünnepli megalakulásának 75.-ik évfordulóját. Az esemény fő támogatója a Bethlen Gábor alapítvány volt.
A magyar konyha jellegzetességei a magyar kultúra egyik meghatározó részéhez tartoznak. A több mint ezeréves folyamat eredménye: kreatív ételek, egyedi ízvilág, különleges fűszerezés. Az elmúlt évszázadok során konyhaművészetünk folyamatosan formálódott, más népek hatásai is megfigyelhetőek rajta. Érdekesség még, hogy az ország különböző területein szintén eltérő táplálkozási szokásokkal és ételekkel találkozhatunk. Ennek köszönhetően kimondhatjuk: Magyarországon tényleg izgalmas és változatos gasztronómiával találkozhatnak az idelátogatók.
De mint minden országban, nálunk is megvannak azok az alapanyagok, azok az ízek, azok az ételek, amelyek legjobban jellemzik nemzetünk étkezési szokásait. A hagyományos magyar ételek készítésének „szentélyei” a kemence és a bogrács. Lehet lelkesedni pár napig, pár hétig valami új felfedezésért, mint az elektromos fritőz vagy a mikrohullámú sütő, ám hamar rájövünk, hogy olyan alaposan átsült húsokat, tésztákat, mint ami a kemencében sült, semmi nem tudja pótolni, mint ahogy a bográcsban főttek zamatát sem.
Dunamocson szombaton működött a kemence, füstölögtek a tüzek a bográcsok alatt, zajlott a nagy megmérettetés. A kemencében közben elkészült a langalló, hogy a szakácsok ne maradjanak éhkoppon munka közben.
Étkek – borok együttese
A határon túli csapatokat a Kárpátaljai asszonyok egyesülete (Nagydobrony), a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének Gazdaköre – Karancs, továbbá a testvértelepülés, Kocs alkották. A helyi, felvidéki lakosságot az önkéntes tűzoltók, az asztaliteniszklub, a helyi horgászok, a galambászok képviselői, a Csoda csapat és a Harmónia Szabadidőklub tagjai képviselték.
A megjelenteket Szegi Tibor, a Csemadok helyi szervezetének elnöke és Varga Péter, a Gazda Polgári Társulás elnöke köszöntötték. Az ünnepélyes megnyitó után a főzőversenybe benevezett csapatok alágyújtottak a bográcsoknak és megkezdődött a nagyjából ötkilós kakasok kondérbeli megdicsőülése.
A kakaspörkölt általában a többgenerációs családi események, nagy ünnepek tradicionális fogása. Nagyszerű alap a fűszerezése révén egy könnyedebb vörösborhoz. Borvidékeink között leginkább Villányban van divatja, azon belül is leghíresebb a Wunderlich Lojzi műhelyében készült variációja. Ott általában kapros-túrós nokedlire kerül a sűrű, mélyvörös, szinte krémes szaftot és omlós kakashúst tartalmazó adag a merőkanálból, aminek látványa és illata is elbűvölő.
13 órára volt kitűzve a zsűrizés időpontja. A szakmai zsűri elnöke idén is Slezsák Zoltán, a Közép-európai Gasztronómiai és Sommelier Egyesület és a Magyar Sommelier Szövetség elnöke volt. A zsűri munkájában részt vett még Dr. Ing. Palik László borász, a BIOCENTRUM tulajdonosa, a KEGSOSZ Feb. elnöke, Tóth Eszter egykori polgármester, Szegi Tibor főszervező, valamint Dékány Tibor, a Közép-európai Gasztronómiai és Sommelier Egyesület, a Magyar Sommelier Szövetség, valamint a Magyar Bor Akadémia tagja. Slezsák Zoltán nagy szakértelemmel nem csupán értékelt, hanem egyben inspirálta is a résztvevőket a még tökéletesebb eredmény irányába.
Csorda Csapat az élen
Az eredményhirdetés előtt a Csemadok elnöke emléklapot és tárgyi ajándékot adott át Csehi Idának, Szegi Ilonának, Mocskos Katalinnak, Mocskos Katalin Kingának, Szabó Erzsébetnek, Lajos Ilonának, Lajos Katalinnak, Egyeg Andrásnak, Gula Szilviának, Vörös Eszternek, Lajos Andrásnak, Szalai Zoltánnak, Tóth Kálmánnak és Kocsis Jánosnak, a Csemadok megalakulásának 75. évfordulója alkalmából.
A zsűrinek nem volt könnyű dolga, az élmezőny nagyon együtt volt, csupán nüánszok döntöttek. A főzőverseny győztese végül a dunamocsi Csorda csapat lett, megelőzve a szintén kiváló kárpátaljai, valamint a helyi Harmónia csapatot. A Csorda csapat stílusát erősítette, hogy tagjai között szerepelt Szalai László is, aki a Magyar Bor Akadémia rendes tagja, és boraival szépen egészítette ki az együttes gasztronómiai kínálatát. A zsűri különdíját kapták a horvátországi falugazdászok, a helyi horgászok és a komáromi galambászok. Élményt jelentett, hogy a kárpátaljai csapat gusztusosan tálalt előételt is, főtt kukoricát is kínált, sőt, saját kakast hoztak, nem bízták a véletre, hogy mi kerül a kondérba. Emlékezetes marad a horvátországiak pikáns paprikás fűszerezése ugyanúgy, mint az, hogy a helyi tűzoltók milyen ügyesen párosítottak némi puliszkát is köretként a kakashoz.
A zsűri elnöke értékelésekor elmondta, hogy óriási a fejlődés, aki részt vesz a közös munkában, megfogadja a tanácsokat, az sokat léphet előre évről évre. Slezsák Zoltán az értékelések mellett nem fukarkodott a jó tanácsokkal sem, minden teamhez voltak megfontolandó javaslatai. A Csemadok-napon az érdeklődők megtekinthették a falumúzeumot, Baán Szabó Ilona szárazvirág-dekorációit, míg a martosi Garlik László a vesszőfonás fortélyait mutatta be, a dunamocsi Szegi Simóna szörpöket, teákat, szárított gyógynövényeket és fűszereket kínált, valamint gyönyörű, fába égetett képeket és kézzel készített késeket.
Dunaparti Éden
Bár csak a legjobbak kaphattak elismerő oklevelet, az eseményen részt vevők mindannyian nyertesek voltak. Nem csupán csodálatos íz élményekkel gazdagodtak, hanem egy igen kellemes nyári napot tölthettek együtt aktívan, vidáman. Globalizálódó világunkkal szemben, ahol a nagy tőkés társaságok profit utáni hajszája uniformizálni akarja a társadalmat, csakis a kis helyi közösségek képezhetnek ellenálló erőt.
A zsűritagok az eseményt követően ellátogathattak a Karván működő Kereskedelmi, Szolgáltatóipari és Vidékfejlesztési Szakközépiskolába is, ahol Varga Péter iskolaigazgató kalauzolta körbe a társaságot. A középiskola az egykori Szarvassy-kastélyban kapott helyet, ahol ma mintegy négy hektáros tangazdaság működik, teljesen bio-alapokon. A melegházakban csodás zöldségek, egzotikus növények, virágok nevelkednek. Karva négyéves kertészeti középiskolaként működik, a szakirány érettségivel végződik. Az első két évben a tanulók általános kertészeti ismereteket szereznek, később pedig szakosodnak: vagy kerttervezést-kertépítést tanulnak, vagy asztalos szakmát. Az iskola birodalma valóságos földi paradicsom, aki ide járhat, az örökké elköteleződhet az egészséges zöldségek, gyümölcsök nevelése iránt.
DTI
