A 3. Eger Wine Meetup fókuszában az Egri Bikavér állt, számos termelő kiemelkedő alkotását kóstolhattunk meg, köztük a Petrény Winery borait. E borászat két Bikavére a legjobbak között szerepelt már a Bor és Piac magazin tavalyi ünnepi lapszámában is. Petrény Attilával beszélgettünk arról, hogy milyen stratégia mentén lehet építeni az Egri Bikavér márkát.
Idén kerek évfordulóját ünnepli a Petrény Winery. A borászat mára 155 hektáron gazdálkodik. Egerben két ikonikus helyen, a Szépasszonyvölgyben és a Dobó tér mellett alakították ki kóstoló pincéjüket és borbárjukat. Egerszalókon megnyitott a Petrény Borpanzió és a borboltjuk. Rendezvényközpontjuk a Chateau Petrény. Hogyan foglalná össze a borászat ars poeticáját?
2005-re datáljuk a Petrény Winery elindulását, és ez alatt a húsz év alatt maga a piac, a borkészítés is igen sokat fejlődött, és nekünk is meg kellett találnunk a helyünket a világban, Magyarországon és a borvidéken. 24 szőlőfajtánk van, sok mindennel kísérletezünk, mindemellett arra kellett rájönnünk, hogy ha Egerben vagyunk, akkor a Bikavér a legfontosabb márkánk, az Egri Csillag és a Debrői Hárslevelű mellett.
Milyen stílusú borokat készítenek?
Hosszan érlelhető borokat szeretnénk készíteni, mert meggyőződésünk, hogy a borban az idő az értékképző tényező. Az idő érték és az érték az idő. Ezt valljuk annak ellenére is, hogy tudjuk, a fogyasztók egy részénél ez nem annyira „trendi”. Jelenleg is érleljük még a 2005-ös évjáratú Kékfrankos és Cabernet Sauvignon borunkat és a 2008-as Hárslevelűnket.
Mi az Ön szerepe a Bikavér ismertté tételében?
Az én törekvésem borászként is és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsában (HNT) a Verpeléti Hegyközség elnökeként is az, hogy a Bikavér hosszútávú stratégiájának vázát megfogalmaztassam a borászokkal, és legyen egy olyan közös nevező, egy konszenzus, amit negyvenen elfogadunk, aláírunk. Így végre megszületne egy stratégia, amelyben egyetértünk, és ahhoz már különböző cselekvéseket, forrásokat rendelhetünk. Ahogy kezdek belelátni ennek a problematikájába, most már azt mondom, hogy inkább optimista vagyok, mint nem.
Mi a céljuk a Bikavér-stratégia alkotása kapcsán?
Azt gondolom, bármilyen stratégia jobb, mint annak hiánya. Nagyon fontos a borászközösség együttműködésének erősítése. Élet-halál kérdése, hogy megfogalmazzuk a Bikavér koncepcióváltását. Szükségét érezzük annak, hogy a borvidék is rendezze magát valamilyen irányba, és a borászok megfogalmazzák azt a stratégiát, amihez a kommunikációt, marketinget és az erőforrást is rendelni lehet. Ehhez közelebb vagyunk, mint valaha, és én bízom benne, hogy sikerülni fog hónapokon belül lerakni ennek az alapjait. És hogyha ez sikerül, akkor borászatként a borvidék marketingje alá tudunk tagozódni. Hiánypótló lenne az is, ha borvidékként be tudnánk kapcsolódni az országos bormarketingbe. A Bikavért minél gyorsabban olyan márkanévként kell definiálnunk, amit külföldön és belföldön is kommunikálhatunk. Ennek, az én elképzelésem szerinti módja, hogy olyan külföldön sikeres borvidéket, márkanevet találjunk, ami hasonló adottságokból kiindulva lett sikeres. Példaként a Chiantit tudom felhozni. Azoknál a kérdéseknél, amik majd előkerülnek, megnézzük, hogy ők hogy oldották ezt meg mintegy benchmarkként.
A teljes cikk a Bor és Piac 2025/1. lapszámában található
szerző: Bozzai Zsófia, fotó: Bozzai Attila
