Minden résztvevőnek élményt jelentett Jekl Béla bemutatkozó borestje a budakalászi Kós Károly Művelődési Házban. Jekl Béla az ízig-vérig tudatos villányi bortermelők egyik vezéregyénisége, aki évekig viselte a hegybírói tisztséget, és stabil tagja a Pannon Bormíves Céhnek. A kellemes budakalászi borest sikeréhez hozzájárult a Borvirág együttes által nyújtott hangulatos zenei háttér is.
Jekl Béla az Ördögárok-dűlő keleti oldalának tetején, a Sterntal közelében vásárolt présházat és mintegy félhektárnyi területet, ahol a szőlőt 1999-ben telepítette újra. Gondos munkával, tervszerűen a kadarkának a Pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet által kifejlesztett P-9-es klónját tette a földbe el, mely különösen fűszeres zamatú bort eredményez.
Kilátás Jekl Béla présházából, előtérben a Kadarka ültetvénye
Kadarka a tetőn
Jekl Béla mintegy 10 hektáron gazdálkodik a Jammertalban, az Ördögárokban meg a Fekete-hegy délnyugati oldalán. Pontosan ismeri a borvidék adottságait, valamint azt is, hogy nemzetközi viszonylatban mi jelenthet helyi értéket. Nem hagyja magát a víz által sodorni, határozott elképzelései vannak a borvidék megfogalmazását illetően. Úgy véli, hogy bár Villány az utóbbi időben a Cabernet Franc-t promotálja elsősorban, azért fontos, hogy a borvidék zászlósbora mellett ott maradjon a legfontosabb fajták között a több mint száz éves múlttal rendelkező Kékoportó, valamint a több száz éves Kadarka is. Ezek mellett a Jekl Pincészet palettáján ott szerepel a népszerű Merlot ugyanúgy, mint a Pinot noir.
Jekl Béla présháza kapujában
Lánya, a borász végzettségű Flóra is új impulzusokat hozott a családi borászatba, főként az Il Primo sorozatával adott új színfoltot a családi birtok választékához. Az Il Primo Cuvée egy bordói házasítás, amit Jekl Flóra, Villány első női borásza készített és igazán megmutatja a villányi terroir mediterrán jellegét. Jekl Béla borai káprázatosak voltak ezen az estén is. Persze egy boresthez elengedhetetlen egy kalauz, aki szervezi és vezeti a kóstolót. A karmester ezen az esten is Nyikos István volt, a Magyar Bor Akadémia alapító tagja, a budakalászi Borvirág Borklub szervezője.
Jekl Béla Dunakeszin
Nyikos István vallja, hogy a bor nem csupán egy az italok között, hiszen a borkultúra fontos eleme a magyar nemzeti kultúrkincs egészének. A bor közösségszervező erő, a helyi közösségek pedig az egyetlen megtartó erőt jelentik a globalizálódó világunk újabb és újabb támadásaival szemben. Nagyon fontos lenne, hogy minden komolyabb településen legyen egy Nyikos István, akinek van megfelelő közösségszervező ereje, borászati ismerete, és általános kulturális képzettsége ahhoz, hogy egy ilyen klubot elvezessen. Különösen szükséges ez akkor, amikor rengeteg médiafelületet kap az antialkoholizmus, mint az egészségesnek mondott életmód alappillére, amely elvek az emberi élet értelmét egy gyomorra redukálják.
Borest a Kós Károly házban, jobbról a szervező Nyikos István
A bor szerepe kultúránkban
Fontos médiafelületeken, címlapokon, konferenciákon folyamatosan beszélnek erről. Csőlátású „tudósok”szinte egy új vallást hoztak létre e téma köré, aminek megvannak a papjai, mint például Schwab Richárd, aki olyan befolyásos sztárrá vált, hogy még IT és HR konferenciákat is vele reklámoznak már. A borkultúrának nincs ilyen megjelenése, senki nem beszél ilyen nagy felületeken annak egészségügyi és társadalmi előnyeiről. Az egészséges életmód antialkoholista propagandájával párhuzamosan csökken a borfogyasztás, de folyamatosan nő az alkoholisták és elhízottak száma. Az igazi probléma pedig, nemzeti szinten éppen ez.
A magyar borkultúra fontos reprezentálója a „Magyar Bor Aranykönyve”, melyet a könyv társszerzője mutatott be az est során (fotó: Szőts László)
Az élet szerencsére ennél sokkal színesebb, összetettebb. A bor szeretete, a közös borozgatások az emberi létforma legkedvesebb időtöltései közé tartozik. A tudományt ma Magyarországon az Akadémia állásfoglalása képviseli. És hogy mennyire téves propagandát folytatnak a magukat tudósnak gondoló Schwab Richárdok és Sacher Gáborok, arra hadd álljanak itt Freund Tamásnak, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének mondatai „Miért érdemel a BOR akadémiát, és miért fontos az, hogy MAGYAR?”címen megtartott előadásából.
Szép panorámaképet kaptak a résztvevők Villány sokféleségéből
„A magyar borban is meg kell jelennie történelmi hagyományainknak, érzelemgazdagságunknak, és vissza kell tükröződnie egyedi földrajzi és biológiai adottságainknak. A Magyar Bor Akadémia egyik feladata, hogy ráébressze a társadalom széles rétegeit, és mindenekelőtt a politikai döntéshozókat, hogy a magyar borkultúra támogatása, népszerűsítése nem csak gazdasági érdek, nem csak magyar érdek, hanem egyben magyar kötelesség is az emberiség kultúrkincseinek időtlen tárháza felé.” Jekl Bélának még sok ehhez hasonló sikeres estet kívánunk, Nyikos Istvánnak pedig lankadatlan szervezőkészséget a továbbiak során is. Az önjelölt prófétáknak pedig azt, hogy ne foglalkozzanak olyasmivel, amihez nem értenek. Ortega y Gasset fogalmazta meg „A tömegek lázadása” című művében, hogy az emberiségre az egyik legnagyobb veszélyt azok a szaktudósok jelentik, akik a valamely tudomány valamelyik szakágában sikereses, amiből azt a következtetést vonják le, hogy ők mindenhez értenek. Ezek nem képesek holisztikusan közelíteni a témához. Márpedig hogy csak aspektusát érzékeltessük a borfogysztásnak, ha nem lenne szükség borra, nem lenne szükség szőlőhegyekre sem. Márpedik hogy Illyés Gyula szavait idézzük, „A Pannon táj lényege a kisváros, melynek főteréről fellátni szőlőhegyére”. Hogy nézne ki hazánk szőlőhegyek nélkül?
Dékány Tibor
