A Tokaji Kutatóintézet munkatársa, Kneip Antal idén is összefoglalta a februári időjárással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. A meleg és száraz hónap után nem látszanak téli fagykárok jelei Hegyalján, azonban számos kártevő áttelelhetett.
A 2024. februári középhőmérséklet (8,06 °C) 6,75 °C-kal haladta meg az 1991-2020. időszakra becsült borvidéki éghajlati normál értékét, a lehullott csapadék mennyisége (12,0 mm) pedig 19,9 mm-rel maradt el attól. Az idei bizonyult a borvidéken az utóbbi 33 év legmelegebb februárjának. A havi átlaghőmérséklet extrémitását jól érzékelteti az a tény, hogy a fenti időszakban a márciusi középhőmérsékletek is mindössze hat évben haladták meg az elmúlt februárét. A csapadékosság vonatkozásában ugyanakkor elmondható, hogy 1991. óta a térségünkben az idei volt a hetedik legszárazabb február. A hónap első hetében intenzív, a szokásosnál jóval magasabb csúcshőmérsékletekkel tetőző felmelegedés következett be, amelyet intenzív légmozgásokkal és mérsékeltebb csapadékhullással kísért lehűlési időszak követett.
Február közepének időjárása a sokéves átlagnál jóval enyhébben alakult az átvonuló ciklonok és anticiklonok áramlási rendszerei által a Kárpát-medencébe szállított enyhe, mediterrán, illetve afrikai eredetű légtömegeknek köszönhetően. E folyamatok eredményeként számos térségi és országos hőmérsékleti rekord megdőlésének is tanúi lehettünk. A hónap utolsó dekádjának elején változékonyabbra fordult a térségünk időjárása egy hullámzó frontrendszer hatására, amit egy tartós dél-nyugati légmozgások által kiváltott intenzív, a sokéves átlagot 5-10 °C-kal meghaladó csúcshőmérsékletekkel kísért felmelegedési időszak követett.
A tavaszias február során intenzíven zajlottak a metszési munkálatok Hegyalja-szerte. A feltalaj szokatlanul korai felmelegedésének köszönhetően már a hónap középső dekádjában lehetett könnyezésnek induló tőkékkel találkozni. A rügy- és fás minták vizsgálata alapján kedvező rügytermékenységgel számolhatunk. Miként az várható is volt, téli fagykár jelei sem mutatkoztak a begyűjtött mintákon. Az áttelelő kártevők helyenként magas számban képviseltették magukat az szokatlanul enyhe tél miatt, mely metszés utáni lemosó permetezés alkalmazását teszi indokolttá.
Hőmérséklet
A Hercegkút, Hosszúhegy-dűlőben található meteorológiai mérőállomáson mért adatok szerint februárban a levegő hőmérséklete 21 °C-os értéktartományon belül változott. A legalacsonyabb napi minimum hőmérséklet (-2,3 °C) február 01-én, a legmagasabb napi maximum (18,7 °C) pedig február 27-én volt mérhető. A hónap első napjainak időjárását az ÉszakEurópában orkánerejű széllökésekkel kísért Ingunn viharciklon lehűléssel nem járó hidegfrontjának átvonulása alakította hazánkban is.
Először az ország középső részein, majd február 02-tól kezdődően a borvidéken is élénk légmozgással és záporos csapadékhullással társult melegedés váltotta fel a korábbi szélcsendes, ködképződésre és jelentősebb hajnali fagyok kialakulására hajlamos időjárást. E felmelegedési folyamat február 06-án érte el a tetőpontját 16,6 °C csúcshőmérséklet mellett. A továbbiakban Európa nagy részének szokatlanul enyhe, a sokéves átlagtól jóval melegebb időjárását hosszú időn keresztül egy tőlünk délnyugatra elhelyezkedő középponttal rendelkező anticiklon alakította. Némileg nedvesebb légtömegek február 08-10. közötti időszakban érkeztek a Kárpát-medencébe erős, helyenként viharos széllökések kíséretében, aminek eredményeként időlegesen a nappali felmelegedés is mérséklődött.
Egy, a nyugat-európai térséget uraló atlanti ciklon áramlási rendszere által dél-nyugati irányból a kontinens belső régióiba szállított afrikai eredetű légtömbök hatására a hónap első dekádjának végén számos hazai hőmérsékleti rekord megdőlésének voltunk tanúi. A borvidéken ebben az időszakban a maximum hőmérsékletek 15 °C, a minimumok pedig 10 °C körül alakultak. Ezt követően atlanti ciklonális hatásra hűvösebbre és szárazabbra fordult a térségünk időjárása és a derült hajnalokon ismét fagypont közeli értékeket rögzítettek a hőmérők. A nappali hőmérsékletek ugyanakkor továbbra is jelentősen meghaladták a sokéves átlagokat.
A hónap közepének száraz, nyugodt, tavaszias időjárását egy nagy kiterjedésű anticiklon alakította, amit egy atlanti ciklonhoz tartozó melegfront átvonulásának köszönhető időszaki felmelegedés követett. Lehűlést és mérsékelt csapadékhullást egy gyenge hidegfront váltott ki a térségünkben is a hónap második dekádjának végén, amikor az évszaknak megfelelően alakultak a maximum hőmérsékletek. Február utolsó dekádjának elején változékonyabbra fordult a borvidék időjárása egy hullámzó frontrendszer hatásának köszönhetően, ami délies áramlással enyhébb és nedvesebb légtömegeket szállított a kontinens középső régió irányába. Ezt követően jelentős felmelegedési periódus volt tapasztalható, amelynek során áprilist idéző időjárásban volt részünk és ismételten számos hőmérsékleti rekord megdőlésének lehettünk tanúi. A hónap végén is a klímaátlagnál 5-10 °C-kal magasabban alakultak a napi maximum hőmérsékletek.
Az idei bizonyult az utóbbi 33 év legmelegebb februárjának, melynek átlaghőmérséklete (8,06 °C) 6,75 °C-kal haladta meg az 1991-2020. időszakra becsült borvidéki éghajlati normál értékét (1,31 °C). Némiképp aggasztó és elgondolkodtató az a tény, hogy a térségünkben 1991. óta mindössze hat évben haladta meg a márciusi középhőmérséklet az idei februárét.
Csapadék
A Hercegkút, Hosszúhegy-dűlőben működtetett meteorológiai mérőállomás berendezése 12,0 mm mennyiségű esőt regisztrált februárban 8, atlanti és mediterrán ciklonok gyakran hullámzó frontrendszereinek átvonulásához köthető csapadékesemény összesített eredményeként. Az alkalmanként a területre érkező csapadék mennyisége 0,1-4,6 mm intervallumon belül változott. A havi csapadékmennyiség 19,9 mm-rel maradt el az 1991-2020. időszakra becsült borvidéki éghajlati normál értékétől (31,9 mm), ami alapján elmondható, hogy az idei február az átlagosnál jóval szárazabb volt, az utóbbi 33 év csapadékmennyiség alapján felállított, növekvő sorrendjében a 7. helyet foglalta el.
Talajnedvesség
Amíg február végére a feltalaj (0-50 cm) növények számára felvehető nedvességtartalma a maximális érték 89 %-ára mérséklődött, addig az 50-100 cm-es talajréteg továbbra is a szabadföldi vízkapacitásig telített állapotban volt. A tárolt nedvesség készletet a 0-100 cm-es talajrétegre vetítve az ültetvények talajainak átlagos nedvesség telítettsége február végén 95 %-ra volt tehető. Ennek megfelelően az 1 m-es talajréteg vízhiánya átlagosan 13 mm érték körül alakult, ami kizárólag a feltalaj vízhiányából adódott. Továbbra is elmondható, hogy a talajok pillanatnyi nedvességkészletei kedvező kilátásokat biztosítanak a tőkék vízigényének az elkövetkező tenyészidőszakban történő kielégítését illetően.
Az időjárási elemzést a Hercegkút, Hosszúhegy-dűlőben található meteorológiai állomás mérési adatai, illetve a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. által szolgáltatott online adatok (met.hu) alapján készítették el. A borvidékre vonatkozó éghajlati normál értékek (1991-2020.) közelítő becslését több térségi mérőhelyről származó adatok felhasználásával végezték.
