A Duna-menti régió összetartozik és több szálon egymásra talált. Készülünk június 25-ére, a DUNAVIN Nyári Borünnepre, ezért kiemelten foglalkozunk ebben a két hétben a Duna- menti borászatokkal, naponta új interjúkat közlünk.
Szeretettel várjuk kedves olvasóinkat június 25-én MATE Budai Campusára, ahol a Pannonhalmi Borvidékről a Cseri Pincészettel ismerkedhetnek meg! Részletek a DUNAVIN Nyári Borünnepről itt olvashatók!
Liptai Zsolttal, a Pannonhalmi Borvidék elnökével beszélgettünk, aki egyben a Pannonhalmi Főapátság Pincészete ügyvezetője és főborásza, 2020-ben pedig másodszor jelölték az Év Bortermelője kitüntetésre.
Mi a jelentősége annak, hogy a borászat egy bencés apátsághoz tartozik?
Azt szoktam mondani, hogy a World Wide Web előtt is létezett egy világháló, az ún. World Wine Benedictin, amelyet a bencés kolostorok alkottak, legyenek azok a világ bármely pontján. Ezek az egyházi központok élénken ápolták egymással a kapcsolatot, közös nyelvük, a latin révén. A bencés központok mezőgazdasági kultúrák működtetéséből éltek. Azért, hogy mindenki egyenlően tudjon profitálni a megszerzett ismeretekből, a tudásukat, tapasztalatukat megosztották egymással, igaz ez a szőlészeti, borászati tudásra is. Van egy 1837-es feljegyzés, amikor 37 fajta szőlő szaporítóanyagot hoztak Bécsből Magyarországra, hogy kipróbálják, vajon itt is megállják-e a helyüket. Az Alexandriai Muskotálytól kezdve a Saszlán, a Pinot noiron és a Kékfrankoson keresztül a Szürkebarátig cserélgették a fajtákat. Tehát a bezártság nem volt tipikus, nemzetközi fajtákkal dolgoztak. Ha egy szőlőfajta bevált valahol, annak híre ment és másik országban is kipróbálták.
Hogy érintett titeket a Covid, nálatok is fellendült az internetes kereskedelem?
Évek óta működik a webshopunk, valószínűleg ennek köszönhető, hogy már a járvány elején, 2020 áprilisában hihetetlenül magas forgalmat produkált.
Van-e a borvidéknek bormarketigstratégiája?
Nincs, 650 hektáros borvidék a miénk, nagyon vegyes típusú borászatokkal. Vannak, akik folyóbort értékesítenek, de sokan foglalkoznak palackos borokkal is, így nehéz átfogó saját stratégiát alkotni. Körülbelül háromszáz olyan szereplő van a borvidéken, aki hegyközségi tagsággal bír, közülük alig 50 az adóraktári engedélyes. Sok szőlő elvándorol a borvidékről, ez sajnálatos, mert nem a borvidék hírét viszi tovább. A borvidéket sokkal többre predesztinálják az adottságai, de hatalmas probléma a munkaerőhiány is.
Sikerül valamilyen szinten együttműködnötök a környező borvidékekkel? Hogyan alakul a Felső-Pannon borrégió működése?
A legkisebb borvidékek – a Soproni, a Móri, a Neszmélyi, az Etyeki és a Pannonhalmi borvidék – kerülnek egy borrégióba, összesen kb. 3000 hektárról beszélünk. Ha megalakul a régió, akkor Régio Régiusz, azaz Királyi Régió lesz a neve, hiszen itt található Esztergom, Székesfehérvár és Pannonhalma.
Milyen a kapcsolatotok a szlovák oldal borászataival?
Bár konkrét marketing-együttműködés nincs köztünk, ez a térség mégis összetartozik, összetalálkozik, a Duna nem funkcionál szerencsére határfolyóként. A Pannonhalmi borvidék egyik fontos piaca a Duna túloldalán van, Csallóköz és Párkány régiója sok magyar bort felvesz. Nagy mennyiségű bort adunk el a dunaszerdahelyi borkereskedőknek.
De nem csak azt kell nézni, mennyi bort adunk el a szlovák oldalon. Rengeteg must és szőlő hagyja el az országot. A szlovák oldalról nem érkezik túl sok bor ide hozzánk. A nálunk közlekedő szlovák rendszámú autók jelzik az intenzív kapcsolatot, sokan átjárnak ide szórakozni, vásárolni. Pozsony és környéke olyan drága, hogy sokszor inkább itt élnek nemcsak a Felvidéki magyarok, hanem a szlovákok is. Turizmus terén evidencia az együttműködésünk. A Felvidék-Csallóköz-Balaton vonal rendkívül zsúfolt nyáron. Mi is átmegyük télen síelni, vagy egyszerűen csak sörözni.
Miben látod a borvidék erősségeit, lehetőségeit, gyengeségeit és veszélyeit?
A borvidék földrajzi, éghajlati, domborzati adottságait erősségnek tartom. Gazdaságföldrajzilag szintén nagyon pozitív a fekvése, ami a környező nagyvárosok közelségét illeti. Ez ugyanakkor gyengeségének legfőbb oka is, ugyanis nemcsak a bort szállítják könnyen, de a munkaerő is könnyen talál magának másik országot. Hatalmas előrelépés a bicikliutak fejlesztése, fél év múlva elkészül a Győrt Pannonhalmával összekötő szakasz. Győrből pedig jó lenne, ha a kerékpárút a Balatonig vezetne, ha ezek elkészülnek, akkor élénkülni fog a turizmus is. A bor jó hívószó, egyre több pince áldoz arra, hogy be lehessen térni hozzájuk egy-egy pohár borra, lehessen helyben fogyasztani.
Milyen típusú turizmus jellemző a Pannonhalmi Apátsági Pincészetre?
A turisták összetétele nagyon vegyes, legutóbb negyven nyugdíjas korú kerékpáros érkezett hozzánk Passauból, a Duna mellett bicikliztek le. A zarándokturizmus is bevonzza a vendégeket, de érkeznek turisták más kultúrákból is, sokan jönnek a Távol-Keletről. Élénk nálunk a gasztronómiai turizmus és a sportturizmus is. Az utóbbit támogatja Győr hívószava, miszerint tárt karokkal várja a sportolni vágyókat.
(B.Zs.)
fotó: Bozzai Attila (portré), Dékány Tibor (Apátság)
