Sárospatakon megalakult a Tokaj-Hegyalja Egyetem, meghatározva az intézmény oktatási területeit, valamint közép- és hosszú távú célkitűzéseit – jelentette be a felsőoktatási modellváltás koordinálásáért felelős kormánybiztos.
Stumpf István elmondta: az egyetem 2021. augusztus 1-jén nyitja meg kapuit, az alapítványi fenntartású intézmény az Eszterházy Károly Egyetem sárospataki campusán elérhető szakok továbbvitele mellett több új képzést is indít majd, például szőlész-borászt, turisztikai-vendéglátóiparit, valamint a kulturális örökség kutatását művelő és azt aktívan innováló tevékenységekét.
Szólt arról is, hogy a későbbiekben vállalkozásfejlesztési szakkal és több továbbképzési programmal egészül majd ki a képzés.
Stumpf István közös érdeknek nevezte, hogy a jövőorientált szellemiséget a természeti és kulturális örökség megbecsülésével ötvözve az egyetem elősegítse azt, hogy Sárospatak és térsége a fenntartható társadalom egyik hazai mintaképévé váljék.
Jobbágy László, a Digitális Jólét Nonprofit Kft. ügyvezetője a Digitális Kazinczy Műhely részeként szerveződő Kazinczy-programról szólva közölte: támogatják a nyelvtudományi kutatások és a mesterséges intelligencia, illetve további digitális technológiák összekapcsolását, ezáltal megőrizve a magyar kulturális örökség nyelvi részét.
Hangsúlyozta: a magyar nyelv élő változatainak digitális rögzítése fontos feladat, a Digitális jólét program céljai azonban a megőrzésen is túlmutatnak.
Bajzáth Angéla, a Digitális Comenius Műhely vezetője ismertette a Digitális Comenius éves jelentést, amely egy nemzetközi elemzés keretében nyújt áttekintést a különböző országok digitális oktatási helyzetéről. A jelentés segíti az eligazodást a digitális oktatás fejlesztésének trendjei között és lehetőséget nyújt a fejlesztési irányok kijelölésére, valamint szakmai diskurzusokra.
Kisfaludy László köznevelésért felelős helyettes államtitkár a Digitális Comenius jelentés fontosságáról beszélt, kiemelve, hogy a névadó, a többek között Sárospatakon is dolgozó Comenius a térség nagybetűs pedagógusának tekinthető, aki pedagógiai munkáiban olyan módszertani javaslatokat fogalmazott meg már a 17. században, melyek ma is helytállóak és az oktatás megújításának célrendszerében is értelmezhetők.
Ilyen a szemléltetés fontossága, a játékosság, a történeteken, szimulációkon keresztül történő megismerés és elsajátítás hatékonysága, a tanulói kreativitás és önállóság kibontakoztatása. Ezek az elvek a mai magyar köznevelés irányaiban is megjelennek – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
Molnár Péter, a Hegyközségi Tanács elnöke az egyetem szőlész-borász képzéséről szólva azt mondta: a világörökségi címmel is rendelkező Tokaji borvidék szőlészei és borászai a térség fenntartható szakmai fejlődése és a vidék megtartó ereje szempontjából kiemelt ügyként kezelik a humán háttér magas szintű fejlesztését. „Kulcsfontosságú, hogy a szakképzés, a közép- és felsőfokú oktatás szintjén is olyan képzés valósuljon meg, mely biztosítja az erős szakmai alapok mellett a valós, naprakész gyakorlati tudás megszerzését is” – hangsúlyozta.
Kitért arra: a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa szorosan együttműködik a Tokaj-Hegyalja Egyetemmel annak érdekében, hogy a hallgatók elméleti és gyakorlati képzése a legkiválóbb oktatók és szakmai műhelyek, szőlészetek és borászatok közreműködésével valósuljon meg. Közös cél, hogy a Tokaji kutatóintézetnél és a pincészeteknél rendelkezésre álló tudás és infrastruktúra segítse az egyetem működését.
(Forrás: MTI, fotó: sarospatak.hu/Bódisz Attila)
