Ebben az évben is számos Vince-napi megemlékezésre került sor az elmúlt hétvégén borvidékeinken. Szent Vince megünneplésében a Villányi Borvidék játszotta az úttörő-szerepet, ahol napjainkban már szinte tömegrendezvénnyé vált az idény-nyitó borünnep. Pannonhalmán három napos Nyitott Pincék akci óval kötötték egybe a boráldást. A fővárosi ünnepségre viszont a szőlővédő szent napján, január 22.-én, szerdán került sor a XI. kerület Kemenes-utca Kelenhegyi-úti pihenőnél álló Szent Vince szobornál.
A Gellérthegy oldalában feltehetően már a kelták óta létezett a szőlőkultúra, ezért emelték Szent Vince szobrát oda, a Gellértfürdő fölé. A budafoki Promontorium Borlovagrend szervezésében most hetedik alkalommal rendezték meg Szent Vince szobránál az ünnepséget. A borlovagrend nevében az esemény szervezője, Sárkány Péter méltatta Szent Vince vértanú életét, dicsőséges helytállását, és vértanú halálát. Sárkány Péter megemlékezett ugyanakkor feltehetően ugyanabban a térségben vértanúhalált szenvedett Szent Gellért püspökről is, meg a százéves évforduló alkalmából a trianoni döntésről is, ami borvidékeinket is megtizedelte.
Ezt követően katolikus szertartás szerint került sor a jelképes vízszentelésre, a bor-, valamint a szobor talapzatánál elhelyezett szőlővessző-köteg megáldására, melyből a résztvevők magukkal vihettek egy-egy venyigét, hogy otthon vízbe rakva megfigyeljék, mennyire aktívan fejlődnek rajta a rügyek, milyen lesz az ez évi szőlőtermés.
Az ünnepséget ebben az évben az a megtiszteltetés érte, hogy részt vett rajta a gellérthegyi Szent Vince szobor alkotója, Czinder Antal szobrászművész is. A művész beszédében felelevenítette a szobor keletkezésének körülményeit. A szobor meglehetősen magas posztamensre, egy oszlopra került. Ahogy az egész városban, úgy a szobor környezetében meglehetősen megerősödött az autós forgalom. A posztamens altalaját agyagos talaj adja, ami nem túl stabil, az autók által gerjesztett folyamatos rezgésnek nem tud ellenállni, ezért a szobor dőlni kezdett. A szobrászművész felhívta a figyelmet, hogy célszerű lenne a talajmozgásokat beton-injektálással megállítani, hogy a szobor helyzete stabil maradjon.
Az eredeti kézirat szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban Szatmárcsekén ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását. Erre az eseményre emlékezve 1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját. A himnusz közös eléneklésének a szobor környékén az ünnepség kezdetén kiemelkedő szerepe volt. Ugyancsak a magyar kultúra napja adta az ihletet ahhoz, hogy Meskó Bánk, a Promontorium Borlovagrend tagjának hatásos szavalatával végződjön az ünnepi összejövetel.
(dékány)
