Január 22-én ünnepeljük Szent Vince napját, ami az első szőlészethez-borászathoz kapcsolódó jeles nap az évben. A szentről és az ünnephez kötődő hagyományokról összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
Zaragozai Szent Vince a 3-4. században tevékenykedett. Vince életéről és haláláról igen keveset tudunk, viszont a korai keresztény idők olyan szentje (belőlük van kevesebb), akinek igazolni lehet valós történeti létezését. A spanyolországi Huescából származhatott, Szent Valerius, Zaragoza püspöke tanította egyházi és világi tudományokra. Diakónussá szentelését követően az idősödő püspököt, Valeriust segítette munkájában. A püspök és diakónusa a Diocletianus császár uralkodása alatt elrendelt nagy keresztényüldözés során (303-313) haltak vértanúhalált, Valencia helytartója munkásságának eredményeképpen. Zaragozából Valenciába vezették őket bilincsben, majd 304 körül kivégezték őket. Az idősödő püspök hamar elhunyt, Vince viszont válogatott kínzásokat élt át, és halálát követően sem voltak kíméletesek testével.
A spanyol vértanú-diakónus kultusza a latin egyházban igen ősinek számít, már az ötödik században keletkezett Polemius Silvius-féle kalendáriumban is megtalálható. Szent Ágoston több prédikációt mondott Vince tiszteletére, Rómában több templom viseli a nevét. A kultusz népszerűsége az ünnep dátumához köthető, időmeghatározó szent. Az, hogy a bor patrónusává vált, nevének köszönhető (Vincent – vinum – bor, Vin-Cent – százszoros bor). Kultusza térségünkben a 11. században terjedt el. A borkereskedők, szőlőművesek, vincellérek és pincemesterek védőszentjévé vált.
Szent Vince alakját előszeretettel ábrázolták az egyház megbízásából tevékenykedő művészek. A szentek ábrázolásának felismerését az attribútumok, ruházatok segíthetik. Vince esetében ezek az alábbiak lehetnek: diakónusi öltözet (dalmatika), tömjéntartó, könyv, pálma (vértanúság jele), börtöntorony, tüzes kampó (kínzására utaló mozzanat), lánc, hajó, malomkő (a kővel a nyakában a tengerbe dobták testét, de nem süllyedt el), holló, angyal. Alakja a magyar koronázási paláston is látható (balról az ötödik alak az alsó sorban).
Vince-napi szokások:
Vincevessző: a szent ünnepén, január 22-én, a szőlőből vesszőt kell metszeni, majd meleg szobában vízbe állítani. Ha kihajt a szőlővessző, a rajta található rügyek alapján megjósolható az őszi termés mennyisége.
Vince-napi időjárás: ha csapadékos az idő a szent ünnepén, esetleg olvad, és megcsordul az eresz, akkor a bortermés megfelelő lesz. Versbe szedve: ha megcsordul a Vince, tele lesz a pince.
Borfogyasztás: a jó termést azzal is elő lehet segíteni, ha Vince neve napján sok bort iszunk, ami szintén növelheti a termés mennyiségét.
Források:
Magyar katolikus lexikon
Diós István: A szentek élete
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium I.
Dávidné Bajor Ágota: Szentek jelképtára
Gönczi Mónika
